A 2014-es gyors növekedés nem tartható fent, az várhatóan csökken - állapította meg Chikán Attila, a BCE Versenyképesség Kutató Központ igazgatója egy panelbeszélgetésen. Fontos kérdés, hogy mennyire sikerült az ország iránti bizalmat visszaállítani, de sok múlik a külső tényezőkön is, például a Fed döntésein.
Az intézményrendszer problémái jelentik a legfontosabb kérdést, hiszen a hatékonyságnál a világ alsó 20 százalékában vagyunk. A másik fő probléma a termelékenység alakulása, ami nagyjából a fele a nyugat-európai átlagnak, így pedig nehéz lesz felzárkózni. Ez részben az intézményrendszer hibája, de sokan lehetne tenni az innováció fejlesztésében is. Chikán szerint a kkv-k jól alkalmazkodtak a gazdasági helyzethez, így véleménye szerint e rétegben megvan a potenciál a növekedéshez.
Az ipar jócskán hozzájárul a növekedéshez, ezért az iparosításnak is van értelme - véli ondta Balatoni András, az ING Bank Zrt. vezető elemzője. Az infrastrukturális beruházásoknak rövid távon jócskán élénkítik a gazdaságot, így ez válság idején támogatható cél volt. Igaz most, amikor kezdünk túlleni a visszaesésen, ezért szükség van irányváltoztatásra.
Az a kormányzati álláspont védhető is, mely szerint 2012-ben olyan lépéseket kellett tenni, amelyek nem fértek bele a piacgazdaság normális menetébe Balatoni szerint. Ez a sérülékenység jelentősen csökkent az utóbbi időben, így a prognoszta bízik benne, hogy az unortodox lépések száma csökken a jövőben.
Minden gazdasági szereplő azt az utat keresi, hogyan tud a válság előtti világ szabályaihoz visszatérni - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, aki egyből hozzátette: meglátása szerint ez rossz irány. Az új munkahelyek létrehozása önmagában nem megoldás erre, így a gazdasági növekedés eléréséhez külön kell választani a munkaerőintenzív szektort, illetve azokat a szegmenseket, ahol új termékekkel lehet megjelenni a világpiacon. Az előbbi támogatásával lehet elérni azt, hogy jelentősen nőjön a foglalkoztatottság, míg utóbbival a stabil gazdasági növekedést lehet elérni, hiszen a 10 milliós belső piac nem elegendő a folyamatos növekedéshez. Csepreghy szerint e kérdésben a földrajzi elhelyezkedés most az előnyünk lehet, így a keleti nyitás politikáját ki kell egészíteni a déli nyitással.
Utolsó lehetőség?
Ki tudja, hogy 2020 után lesz-e Magyarország számára uniós forrás, és ha igen, akkor az milyen formában, mekkora mennyiségben - jelentette ki Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója. Véleménye szerint ez a kérdés már csak azért is fontos, mert felméréseik szerint immár a vállalkozások 80 százaléka gondolkozik fejlesztésekben. Régebben ez az arány csak 40 százalék volt.
A szakember komoly változásnak nevezte, hogy a következő időszakban egyre több lesz a visszatérítendő forrás, így egyre kevésbé lehet majd ingyen pénznek nevezni az uniós forrásokat. Jelenleg a legtöbben csak így gondolnak ezen pénzekre, ami komoly hiba - vélte Krisán. Éppen emiatt is szükség van a változásokra, hiszen - ahogy Lázár János előadásában elhangzott - mindössze 43 ezer kkv jutott eddig uniós forráshoz, ami az összlétszámnak kevesebb mint 10 százaléka. Krisán szerint a siker érdekében mindenképpen szükség van a pályázati tanácsadókra, mivel "ne várjuk el, hogy a traktorról leszáll a bácsi és bejelentkezik a fia Facebookjába és beadja a pályázatot".