Újabb kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság, ezúttal a 2012. július 1-jével bevezetett, telefonhívásokra és szöveges üzenetekre kivetett adó miatt.

Az NGM természetesen nem osztja az Európai Bizottság aggályait, a tárca az uniós döntésre reagálva közleményben emlékeztet: a költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében a kormány 2012. év közepétől távközlési adót vezetett be. "A Bizottság által vitatott adó jól illeszkedik a kormány jövedelmi adók súlyának csökkentését és a forgalmi-fogyasztási adók súlyának növelését célzó politikájába, továbbá a kormány számításai szerint az adóból származó bevételek a következő években, hosszú távon is kiszámíthatóvá teszik az államháztartást" - szögezi le a gazdasági tárca.

Kapcsolódó

A minisztérium szerint az Európai Bizottság a telefonadót illetően azt kifogásolja, hogy mivel a telefonadó kifejezetten a távközlési társaságokra vonatkozik, sérti a 2002/20/EK irányelv (engedélyezési irányelv) azon előírását, mely szerint a távközlési szektort csak olyan díj terhelheti, amely az engedélyezési költségekkel arányban áll. "Azonban Magyarország álláspontja szerint a telefonadó - nemcsak elnevezésében, hanem tartalmában is - nem díj, hanem adó, ezáltal nincs összefüggés a hivatkozott irányelvvel. Az irányelvnek nem is lehetett célja adójogi szabály alkotása, hiszen azt nem az adójogszabályokra vonatkozó eljárási rend szerint - nem egyhangúsággal - fogadták el" - magyarázkodik az NGM.

A gazdasági minisztérium szerint a telefonadó célja, hogy jelen gazdasági környezetben az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adózók fokozottabban vegyék ki részüket az államháztartás egyensúlyának javításában. "A telefonadó - rá vonatkozó uniós jogszabály hiányában - jogszerűen, nemzeti hatáskörben hozott törvényi intézkedés. Erre tekintettel Magyarország kész arra, hogy álláspontját a kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bíróság előtt is megvédje" - hangsúlyozza a minisztériumi közlemény.

A volt biztos nem egészen így látja

Az uniós adópolitika nem tiltja azt, hogy valamely tagállam kormánya a távközlési szektorra különadót vessen ki, de előírja, hogy az ebből származó bevételt csak a szektoron belül, szabályozásra, fejlesztésre lehet felhasználni - emlékeztet Kovács László, volt adóügyi biztos.

A 2010-ben a távközlésre is kivetett különadó bevételét az Orbán-kormány a költségvetési hiány csökkentésére, azaz szabálytalanul használja fel, ezért az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, ami már az Európai Bíróság elé került. Az elmarasztaló döntés biztosra vehető, hiszen korábban ugyanez történt Franciaország és Spanyolország esetében is - mutat rá Kovács.

A volt biztos szerint az Orbán-kormány ezzel számolva vezette be tavaly a telefonadót, de ennek költségvetési hiány csökkentésére történő felhasználása ugyanúgy szabálysértő, így az Európai Bizottság tegnap döntött arról, hogy ebben az ügyben is megindítja az eljárást.

Első lépésként elküldi a magyar kormánynak a részletes tájékoztatást kérő levelet, amire a kormánynak két hónapon belül kell válaszolnia. Amennyiben a válasz nem kielégítő, akkor második lépésként a bizottság elküldi a felszólítást a szabály betartására, azaz a bevételnek a szektoron belüli felhasználására. Ha a kormány kitart álláspontja mellett, akkor ez az ügy is az Európai Bíróság elé kerül, várhatóan ugyanazzal az eredménnyel. A bíróság várhatóan elmarasztaló döntése értelemszerűen előírja a beszedett adó visszafizetését, vagy annak szabályszerű felhasználását - figyelmeztet Kovács László közleményben.