A kormány várakozásaihoz képest kedvezőbben alakultak a központi költségvetés december végi pénzforgalmi adatai - olvasható az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán kiadott gyorsjelentésben. A 2013-as előzetes pénzforgalmi bevételi és kiadási számadatok alátámasztják, hogy teljesül a 3 százalék alatti uniós módszertan szerinti hiánycél - közölte szerdán az NGM. Az adat nem meglepetés, hisz múlt pénteken Varga Mihály miniszter ezt az adatot már közölte rendkívüli sajtótájékoztatóján. A 2013-as költségvetést eredetileg 841,8 milliárd forintos hiánnyal fogadták el, ám a nyolcadik - decemberi - módosítással a megengedett hiánycél 1125 milliárd emelkedett - ehhez képest valóban 200 milliárddal alacsonyabb a deficit.
Az uniós elszámolások szerinti GDP arányos eredményszemléletű hiány így 2013-ban a 2,2-2,7 százalék között lehet. A végső adatot befolyásolja még az önkormányzatok tavalyi mérlege, illetve az a 135 milliárd forintos tétel, amellyel a magyar állam támogatja a takarékszövetkezetek feltőkésítését, ugyanis még nem egyértelmű, hogy ezt hiánynövelő, tételként vagy hiány nem növelő kiadásként kell elszámolni az uniós statisztikákban.
Nullszaldós tb-alapok
Az államháztartáson belül a költségvetés 979,7 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok 50,5 milliárd forintos szufficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig nullszaldósan zárták a 2013. évet. Az elkülönített állami alapok között található a foglalkoztatási és a nukleáris - néhány kisebb pénzügyi alap mellett- ez utóbbinak köszönhető a többlet. A nukleáris alap legnagyobb befizetője az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., s a pénz jelentős a majdan felmerülő rekultivációs költségekre tartalékolják - ezért tartósan szufficites a kassza.
Tavaly 2012-höz képest magasabb összegben alakultak egyes adóbevételek, például az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó, a regisztrációs adó, valamint a pénzügyi szervezetek különadója. Emellett jelentős összeget tett ki az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek mérlegsoron a frekvenciahasználati jog meghosszabbításáért fizetett összeg is - ez utóbbi száz milliárd forintos extrabevételt jelentett az utolsó hónapokban.
A december rontotta az egyenleget
A kiadási oldalon többletköltséggel járt, hogy az önkormányzati feladatok és azok finanszírozása több területen átkerült az államháztartás központi alrendszerébe. Ennek következtében a központi költségvetés december végi kiadásai magasabb összegben teljesültek, mint 2012-ben. Tavaly már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények - így kórházak, fogyatékkal élőket gondozó intézmények, gyermekvédelmi intézmények - kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye. Ezen kívül meghaladták az előző évi kifizetéseket többek között a vasúti és közúti közlekedési támogatások, lakásépítési támogatások és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is- írta az NGM, ám az előzetes gyorstájékoztatójában - a korábbi szokásoknak - megfelelően számokat nem közölt.
A decemberi hiány 52,9 milliárd forint lett, ami némi meglepetést jelent, hisz az év utolsó hónapja a nagy adóbevételeknek köszönhetően rendre többlettel zár. Ekkor fizetik be a cégek a társasági adót, áfát, baleseti és biztosítási adót, tranzakciós illetéket - ezek eredőjeként több tízmilliárdos többlet szokott összejönni. Az utolsó havi hiány mégsem túl meglepő a decemberre időzített kiadások fényében: akkor számolták el a takarékszövetkezetek 135 milliárdos tőkeemelését, valamint a Mol Nyrt.-nek visszajáró 35 milliárd forint visszajáró bányajáradék kifizetését is. A részletes decemberi számokat a tárca január 22-én közli.
| Éves | December | EDP-egyenleg a GDP %-ban | |
| 2006 | -2056,4 | -316,6 | -9,4 |
| 2007 | -1291,4 | 48,0 | -5,1 |
| 2008 | -910,6 | 65,1 | -3,7 |
| 2009 | -924,9 | 199,6 | -4,6 |
| 2010 | -869,8 | 434,9 | -4,3 |
| 2011 | -1734,4 | -486,5 | 4,3 |
| 2012 | -607,5 | 84,2 | -2 |
| 2013 | -929,2 | -52,9 | -2,7 |
| 2014 (terv) | 984,6 | -- | -2,9 |
| Forrás: NGM, KSH | |||