Vállalkozása hőskoráról és a mai magyar gazdaság fő gondjáról is beszél a BBC-nek adott interjújában az informatikai és ingatlanfejlesztésekben érdekelt Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója, aki 14,3 milliárd forintra becsült vagyonával a 44. helyen szerepel a Napi.hu gondozásában a napokban megjelent A 100 leggazdagabb kiadványban. Az alapgondolat, a vállalkozói szellem fontossága már a cikk címéből kiderül: idézik Bojár mondatát, amely szerint saját cégeiben magánál mindig jobb munkatársakkal akarta körülvenni magát.

A vállalkozás lehetősége a nyolcvanas évek elején nyílt meg Magyarországon, amikor a hetvenes évek végének második olajválságát követően végképp eladósodott ország kommunista vezetése a piaci viszonyok részleges érvényesítésével próbálta működőképes pályára terelni a gazdaságot. Bojár akkor egy szocialista nagyvállalatnál dolgozott, ahol főnökét zavarta, ha beosztottjai jobbak voltak nála. Pusztán a pozícióját fenyegető versenytársat látott bennük.

Szabad tehetségpiac

Ha egy vállalat magánkézben van, akkor már csak az egyszerű emberi önzés, a profit növelésének célja is arra ösztönzi a tulajdonost, hogy a lehető legjobb szakembereket vegye fel cégéhez. Magyarország az ötletes emberek hazája - hangsúlyozza Bojár, példaként említve Rubik Ernőt, a nevét viselő mágikus kocka feltalálóját, vagy Soros Györgyöt, aki sikeres pénzpiaci spekulációinak köszönheti több milliárd dolláros vagyonát és hírnevét.

Magyarországon 30 évvel ezelőtt, amikor az építészetei szoftverek fejlesztésével foglalkozó - és később világhírűvé vált - Graphisoft létrejött, nem volt befektetési tőke, vagy szabad piac, még a nyugati útlevél megszerzése is gondot okozott. Volt azonban valami ennél sokkal fontosabb: szabad tehetség. Könnyű volt megszerezni a tehetséges embereket, mert a korlátozott vállalkozási lehetőségek megnyitása az első esélyt kínálta arra, hogy bizonyítsák képességeiket, azt, hogy tudják másoknál jobban művelni szakmájukat - emlékezik Bojár Gábor.

Fél évszázad lesz

A rendszerváltás 1989-ben részben éppen a vállalkozási tapasztalatok felhalmozódása miatt találta jobb helyzetben Magyarországot, mint szomszédait - emlékeztet a BBC. A Graphisoft például kész volt arra, hogy a világ túlsó végén, a számítástechnikai hazájában, az USA-ban, San Franciscóban nyisson irodát. A magyar társadalom azonban végső soron nem tudott élni élni kezdeti előnyével - Lengyelországban például gyorsabban nőtt a GDP.

Azt hittük, hogy a piacgazdasági-demokratikus átmenet 25 évig fog tartani, most azonban már azt gondoljuk, hogy talán 45 évig is elhúzódik - idézi a brit hírportál Mátyás Lászlót, a Közép-európai Egyetem közgazdász professzorát, aki az első Orbán-kormány idején egy ideig a gazdasági minisztérium elemző háttérintézetét is vezette. Nem mindenben áll rosszul az ország: a költségvetési deficit a GDP három százaléka alatt van - amit sok nyugati-eurói ország nem tudott elérni -, a munkanélküliségi ráta nyolc százalék, ami szintén jobb az uniós átlagnál.

Gulyásoligarchák

Visszatérve a cikk fővonalához, a vállalkozáshoz, Magyarország egyik legnagyobb probléma - Mátyás szóhasználatával - a gulyás oligarchák megjelenése. Ezek az emberek nem sokkal jobbak, mint a volt szovjet blokk országaiban tevékenykedő társaik. Némelyikük jótékonykodik is. Ez a nem több mint 20 fős csoport óriási gazdasági befolyással bír, cégeik úgy tevékenykednek, mint a monopóliumok, egyes szektorokban akadályozzák a versenyt.

Mátyás szerint az eredendő bűn a privatizációhoz kötődik: akkor olyan emberek kezébe került a vagyon, akik megfelelő helyzetben voltak a vállalatok felvásárlásához. Az oligarchikus rendszer aláássa a magyar gazdaság versenyképességét, mivel kihúzza a szőnyeget a hosszú távú befektetések alól. A külföldi tőke kerüli Magyarországot, ami tovább gyengíti az országba vetett bizalmat. Ez alátámasztják a számok: 2010-ben még a GDP 20 százalékának megfelelő külföldi tőke érkezett az országba, míg 2013-ban már csupán 17 százalék volt ez az arány. A szakértők 25 százalékot tartanak jónak a Magyarországhoz hasonló feltörekvő országok esetén.

Más koncepció

Sok szakértő a jelenleg regnáló jobb-közép kormány kiszámíthatatlan gazdaságpolitikáját okolja a külföldi tőke elfordulásáért, ám Bojár Gábor másra hívja fel a figyelmet. Könyvében azt írja, hogy az a vállalkozói szellem, amely a nyolcvanas évek elején mindenütt érezhető volt az országban, mostanra teljesen átadta a helyét az elkényelmesedésnek.

Az üzletember ugyan meggyőződéssel támogatja az EU-t, amely jobb szabályozási környezetet kínál, stabilitást és az európai piac könnyebb elérését biztosítja Magyarországnak, ám úgy véli, hogy az uniós rendszer egy súlyos gond forrása. Az EU-s tagsággal elterjedt a támogatásokra bazírozó vállalati kultúra, kiszorítva a valódi piaci lehetőségek felkutatásának szellemét. Attól tartok, hogy a cégtulajdonosok, a menedzserek csak arra várnak, hogy az EU vagy az állam megmentse a vállalatukat, ami visszahozza a szocialista tervgazdaságban megszokott gondolkodást. A valódi piaci verseny helyett a cégvezetők a minisztériumoknál lobbiznak, kilincselnek a pénzért - mondta a BBC-nek adott interjújában.