Azzal, hogy a magyar gazdaság a választásokra jelentősen túlfűtött állapotba került, megnőtt a nagyobb mértékű infláció kockázata. Ilyen körülmények között a gyenge forint árfolyam politikája helytelen - mondta Róna Péter a Népszavának adott interjújában.

A közgazdász szerint a túlfűtöttség motorja az EU-s támogatások gyorsított felhasználása és a megugrott bérkiáramlás, ami hosszabb távon ronthatja a nemzetgazdaság versenyképességét. A magasabb inflációval a jegybank részben a versenyképesség romlását igyekszik kiigazítani, részben pedig a költségvetés bevételeit növelni.

A szakember szerint a magyar infláció az év végére túllépi a 3 százalékot, jövőre - megfelelő monetáris intézkedés hiányában - pedig a 4 százalékot is megközelítheti. A magasabb bérek jelentette öröm viszont rövid életű lesz, az infláció ugyanis utol fogja érni a béremeléseket. A kormányzat által előrejelzett 5-6 százalékos reálbér növekedést nehéz lenne összeegyeztetni az árstabilitás követelményével - jegyezte meg.

Kevés a 4 százalékos növekedés

Róna Péter az interjúban egyebek mellett arra is rámutatott, hogy a 4 százalékos növekedés sem biztosítaná Magyarország felzárkózását, sőt, az osztrák és magyar egy főre eső GDP-ben a távolság nőtt. Ráadásul a Magyarország növekedési rátája jóval alacsonyabb, mint a lengyel, a román, vagy a cseh. A rendszerváltás óta Magyarország gazdasági teljesítménye sokat romlott; nagyon nagy lett a szegénység - mondta.

Róna úgy véli, a leszakadást csak a multik teljesítménye kendőzte el, ami szerinte csak addig áll fenn, amíg a magyar bérek a nyugat-európai, de a legtöbb szomszédos országok bérszínvonalától is jelentős mértékben elmaradnak. Ma már az egy főre jutó jövedelem tekintetében Magyarország az unió három legszegényebb országa közé tartozik - tette hozzá.

Ne számítsunk semmi jóra

A szakember az uniós források jelentős csökkenésével számol és mivel Magyarország rendre "ócsárolja az Európai Uniót", illetve összességében a Nyugatot, miközben a bizánci berendezkedésű államok - például Oroszország vagy Törökország - felé vonzódik, Magyarország semmi jóakararta nem számíthat Európától. Véleménye szerint arra is számítani kell, hogy az Európai Unió nagyon határozottan fel fog lépni a magyarországi korrupcióval szemben.

Tavaly a magyar GDP 5 százalékát tette ki az uniós támogatás. Ha ez az elkövetkező években a felére csökkenne, annak meglesz a hatása a növekedésreis, ezért szerinte nem meggyőző a kormányfő és a pénzügyminiszter előrejelzése a cikluson áthúzódó évi 4 százalékos GDP növekedésről.

Ez még sok jót nem hozott

Róna Péter ugyanakkor úgy véli, a magyar gazdaság gondjait nem lehet pusztán gazdasági eszközökkel megoldani. Magyarország alapvetően egy bizánci jellegű gazdasági és politikai berendezkedés mellett döntött. A rendszerváltás óta világossá vált, hogy a magyar társadalom a nyugati irányról letért.

A magyar társadalom nagy többsége támogatja azt az orbáni politikát, ami a nyugat-európai politikai és társadalmi berendezkedést, a multikulturális, toleráns rendszer helyett az etnocentrikus nacionalizmus modellt pártolja, ez a két jövőkép azonban szerinte összeegyeztethetetlen, és nem valószínű, hogy Európa áttérne az orbáni modellre, mivel a bizánci társadalmi, politikai berendezkedés gazdasági sikerrel sohasem járt.

Róna úgy véli, az a felfogás, az a hozzáállás, az a berendezkedés, amire szükség lenne egy sikeres gazdaság kialakításához, nem kell a magyaroknak. Szerinte "Magyarország leszakadása Európától végleges, ennek a történetnek a vége 2018. áprilisában megpecsételődött" - fogalmazott a közgazdász.

Képünk forrása: Shutterstock