A pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése miatt megnőtt banki szolgáltatások díjának kompenzációját nem áll módomban támogatni - válaszolta Varga MIhály írásban Tóth József MSZP-s  országgyűlési képviselő felvetésére. A tárcavezető szerint a banki szolgáltatások díjának meghatározása összetett folyamat. Bármely kompenzációs kifizetés e szempontból a verseny korlátozását jelentené, mert annak összege beépülne a szolgáltatások díjaiba. Ez végső soron azt eredményezné, hogy - miközben a fogyasztók szolgáltatási díjai nem csökkennének -  a központi költségvetést rendkívüli módon terhelné a kompenzációs kifizetés, miközben annak végső kedvezményezettjei maguk a pénzforgalmi szolgáltatók lennének - hangzik az érvelés.

A XIII. kerület évi húszmilliót bukik

A szocialista honatya, aki a XIII. kerület polgármestere is, arról számolt be, hogy a pénzügyi szolgáltatók a tranzakciós illetéket továbbhárítják a szolgáltatást igénybevevőkre, ez alól nem jelentenek kivételt az önkormányzatok és intézményeik, gazdasági társaságaik sem . A banki számlakivonat alapján a Budapest XIII. kerületi önkormányzat és gazdasági társasága, valamint intézményfenntartója esetében ez a többletköltség negyedévente 4-5 millió forint, éves szinten pedig megközelíti a 20 millió forint.

Ez Tóth szerint jóval kevesebb lenne, ha - a korábbi szabályoknak megfelelően - az intézményeknek az önkormányzat bankszámlájához kapcsolódóan alszámlájuk lenne, mert az alszámlára történő átvezetés után nem kellene tranzakciós illetéket fizetni. Emiatt kérdezett rá arra, hogy tervezi-e az NGM az önkormányzatok kompenzálását a kényszerű többletkiadások miatt.

A pénzügyi tranzakciós illeték szép és jó?

A pénzügyi tranzakciós illeték kialakítása és bevezetése során a fogyasztók érdekeit messzemenően figyelembe vették - írta Varga. Mivel az illeték alanyai nem a fogyasztók, hanem a pénzforgalmi szolgáltatók lettek, a fizetésre kötelezettek között erős verseny alakul ki annak érdekében, hogy terheik növekedését a lehető legkisebb mértékben hárítsák át a fogyasztókra. Szemben tehát az úgynevezett beszedéses típusú adókkal, a szabályozás egyetlen rendelkezése sem ad felhatalmazást arra a pénzforgalmi szolgáltatóknak, hogy az illetéket közvetlenül áthárítsák az ügyfelekre.

Természetesen az illeték bevezetését követően a szolgáltatók különbözőképpen reagáltak a szabályozási környezet változására, így különbözőképpen változtak a szolgáltatások díjai - olvasható a válaszban. E szolgáltatási díjak emelésének ugyanakkor nemcsak fogyasztóvédelemi korlátai vannak: a bankok az ügyfeleik pénzét használják, azt helyezik ki hitelként. Emiatt bízom abban, hogy az illeték bevezetését követően is meg lehet találni a fogyasztók - így az önkormányzatok és társaságaik - számára leghatékonyabb banki szolgáltatást - fogalmazta meg óhaját a miniszter.