A kutatók szerint a kétezres évek első évtizedében még a 20-25 százalékos GDP-arányos beruházási ráta idén 17 százalék alá esik. (Az EU átlaga 2012-ben 19,6 százalék volt.) Ez a kirívóan alacsony arány, már a tőkeállomány megújítását sem fedezi. Az uniós gazdaság stagnálása miatt csak a második félévben várható a magyar kivitel érdemi növekedése. A jegybanki kamatcsökkentés és az alacsony kamatozású hitelek meghirdetése nyomán a legjobb cégek olcsóbban jutnak hitelhez. Ez azonban a kereslethiány és a kiszámíthatatlan állami magatartás miatt nem vezet a növekedés gyorsulásához.
Az edp-ből való kikerülés nem biztosít mozgásteret a választási költekezéshez, mivel az eljárás így akár már a választások előtt újraindulhat − vélik a kutatók. A GKI arra számít, hogy a népszerű intézkedések terhét a rezsicsökkentéshez hasonlóan közvetlenül, esetleg adóemelés formájában közvetetten továbbra is nagyrészt az üzleti szektorra hárítják. Ez az EU által tolerálható szint körül tarthatja a várható 2014-es áht-hiányt, de tovább rontaná egy mégoly szerény növekedés beindulásának esélyét is. Emellett kiélezett választási helyzetben nem zárható ki egy költségvetési következményektől eltekintő, osztogató politika sem.
| GDP | 100,0 |
| Ipari termelés | 101,0 |
| Beruházások | 98,0 |
| Építés-szerelés | 100,0 |
| Kiskerforgalom | 100,0 |
| Kivitel (folyó áron, euróban) | 103,0 |
| Behozatal (folyó áron, euróban) | 102,5 |
| Külkeregyenleg (milliárd euró) | 7,5 |
| Euróárfolyam (éves átlag, forint) | 295,0 |
| Áht-hiány (pénzforgalmi, milliárd forint) | 850,0 |
| Bruttó átlagkereset | 103,0 |
| Fogyasztói árak (éves átlag) | 102,2 |
| Fogyasztói árak (év végén) | 102,3 |
| Munkanélküliségi ráta (év végén, %) | 10,7 |
| Forrás: GKI Zrt. | |