A magyar gazdaság 2013-ban a stagnáló EU-hoz és a még visszaeső (-0,4 százalék) euróövezethez képest jól teljesített, 1,1 százalékkal növekedett. A régióban a balti országok, Románia és Lengyelország gyorsabban, de Szlovákia és Bulgária lassabban fejlődött, Csehországban, Szlovéniában és Horvátországban pedig folytatódott a visszaesés. A magyar gazdaság tavalyi teljesítményét azonban jelentősen javította, hogy a növekedés a 2012-es 1,7 -0,4 százalékos visszaesés miatt egy nagyon alacsony bázishoz képest következett be, s ráadásul a jó időjárás miatt nagyrészt a mezőgazdaságnak volt köszönhető. (Az időjárást figyelmen kívül hagyva a 2012-es 1 százalékos GDP-csökkenést 2013-ban mintegy 0,3 százalékos növekedés követte.) A 2011-2013-as átlagot tekintve a 0,4 százalékos magyar dinamika nem haladja az EU átlagát, s a régióban hét ország jobban, három pedig rosszabbul teljesített nálunk.

A gyenge forint többe kerül, mint a rezsicsökkentés haszna

A kutatók 2014-re 1,5 százalékos körüli, az EU átlagával megegyező, de a régióban csak a szlovénnél és horvátnál kedvezőbb növekedést vár. A GKI az EU-támogatású beruházások korábban gondoltnál gyorsabb dinamikája alapján emelte 1,3 százalékosról prognózisát. Az európai konjunktúra javulása az ipari termelés enyhe, 3 százalékra gyorsulását valószínűsíti. Az építőipar dinamikája azonban - bár viszonylag gyors marad - várhatóan lassul. Tavaly nagyon kevés, 7300 lakás épült, idén további csökkenés valószínű. Az üzleti beruházások alig bővülnek, a növekedési hitel program hatása minimális.

A reálkeresetek 2 százalék körüli emelkedése a kisker forgalom és a fogyasztás 1,5 százalék körüli bővülését eredményezheti. A lakosság ugyanis a gyenge forint következtében emelkedő devizahitel-terhek, a hitelpiac befagyása, illetve a változatlanul nagy bizonytalanság miatt csak óvatosan költ. A bizonytalanság egyaránt kiterjed a munkahelyekre, a diktált árcsökkentések fenntarthatóságára, az egészségügyi ellátás rohamos romlására vagy a majdani nyugdíj nagyságára. A gyenge forint jövedelemelszívó hatása a devizahiteles családokban nagyobb, mint a rezsicsökkentésé.

Nem segít a GDP-n az alacsony alapkamat

A gyenge hitelességű monetáris tanács (MT) célja az alapkamat folyamatos csökkentése. Ennek növekedésserkentő hatása azonban nem érzékelhető, mivel nem érinti a magyar gazdaság alapvető problémáját, a piacgazdasági intézményrendszer szétverése következtében általánossá vált bizalomhiányt, s az ennek következtében befagyott beruházási hajlandóságot - véli a kutatók. Az alapkamat választásokig tartó folyamatos csökkentésének szándéka a látványpolitizálás mind kockázatosabb eleme. Az amerikai pénzpumpa lassítása, Ukrajna és Törökország romló megítélése ugyanis a csökkenő magyar kamatfelárral együtt egyre fokozódó leértékelődési nyomás alá helyezheti a forintot. A gyenge forint az üzleti szféra és az állam adósságszolgálati terheit is emeli, egyúttal csökkentve keresletüket. Aligha véletlen, hogy a forint februári gyengülése után a GKI felmérése szerint látványosan romlott a gazdasági szereplőknek a magyar gazdaság kilátásairól alkotott véleménye.

A költségvetési tartalék már most megkezdődött felhasználása, a tervezettnél gyengébb forint és a forintkötvény-kamatok várható növekedése nyomán a 3 százalék alatti idei államháztartási hiány csak évközi intézkedésekkel lesz elérhető.

A GKI prognózisa 2014-re (éves változás, százalék)
GDP1,5
Ipari termelés3,0
Beruházások4,0
Építési-szerelés5,0
Kisker forgalom1,5
Kivitel4,0
Behozatal5,0
Külker egyenleg (milliárd euró)6,8
Euró átlagos árfolyama (forint)300,0
Áht-hiány (pénzforgalmi, milliárd forint)1000,0
Bruttó átlagkereset3,5
Fogyasztói árak1,5
Fogyasztói árak (dec., év/év, százalék)2,9
Munkanélküliségi ráta (dec., év/év, százalék)9,8
Forrás: GKI

a