Szeptemberben 3 százalékkal nőtt az élelmiszereket, dohány- és alkoholtermékeket magába foglaló csoport forgalma. Bár a KSH még csak előzetes adatokat közölt, így nem tudjuk, hogy ebben az adatban mekkora hatása van a cigarettának és szeszes italoknak, a számok beszédesek.

A 3 százalék ugyanis komoly lassulást jelent az éves bázisú növekedést tekintve, úgy hogy júniusban 4,5, júliusban pedig 6,3 százalékos volt az emelkedés.

A vasárnapi zárva tartás márciusi bevezetése után egyértelműnek tűnt, hogy az áprilisi stagnálás és a májusi szerény, 1,4 százalékos növekedés az új szabályozás számlájára írható. A nyár azonban erre rácáfolt, augusztusban az éves átlagnak megfelelő, 3,7 százalékos volt a bővülés üteme.

Bár egy adatból messzemenő következeteseket levonni nem lehet, a szezonon kívüli lassulás azt is jelentheti, hogy nem sikerült még teljesen alkalmazkodni az új nyitva tartási rendhez.

Maga a kiskereskedelem egyébként gyorsult (5,1 százalék) az előző hónaphoz képest, amely főként a nem élelmiszerek 6,7 százalékos bővülésének köszönhető. Erre a termékcsoportra jellemző, hogy forgalma érzékenyen "reagál" a lakosság fizetőképességének változására.

TakarékBank: jót tesz a fogyasztói bizalom

A háztartások fizetőképességét hozza fel elemzésében a TakarékBank is. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint ugyan a következő hónapokban a magasabb bázis miatt némileg lassulhat a kiskerforgalom növekedése, azonban az tartós maradhat, mivel a növekvő reálbérek és foglalkoztatás mellett a devizahitelek elszámolása is jelentősen növelte a háztartások elkölthető jövedelmét. Az újra megugró fogyasztói bizalom szintén dinamikus forgalomnövekedést vetít előre. A hiteltörlesztések kiszámíthatóvá válása egyre kevésbé indokolja a háztartások óvatossági megtakarításait, így az elmúlt években elhalasztott fogyasztás pótlása is hozzájárulhat a fogyasztás dinamikus növekedéséhez.

Az előző év végén - részben az online pénztárgépek bevezetése által okozott - magas bázis miatt az idei év hátralevő részében 4,5 százalék körül alakulhat a kiskereskedelmi forgalom növekedése, így az elemző éves átlagban 5,5 százalékos növekedésre számít, ez jövőre is meghaladhatja a 3 százalékot.

Az olcsó üzemanyag is számít

Nincs meglepetés az adatokban - véli Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A korábbi elhalasztott vásárlások, az egy évvel korábbinál olcsóbb üzemanyagok hajtják a kiskereskedelmet. Az élelmiszereknél sem meglepő az átlagnál alacsonyabb tempó. Az élelmiszerek ugyanis rugalmatlanabbak: általánosságban elmondható, hogy a teljes kiskereskedelmi szektor növekedésénél jellemzően alacsonyabb mértékben növekszik az élelmiszerek forgalma, de visszaesés esetén is mérsékeltebb szokott lenni a csökkenés e termékkörben.

A következő időszakban további bővülés várható: a foglalkoztatás némi bővülése, valamint a reálbérek emelkedése hozzájárulhat a kiskereskedelmi forgalom emelkedéséhez. Németh arra számít, hogy idén az év egészében 5-6 százalékos növekedést ér el a szektor.