A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

A magyar dohányfogyasztási kultúrában jelen vannak az alacsonyabb adótartalmú, ám a társadalom széles körében fogyasztott dohányok, és vannak más, elsősorban multinacionális vállalkozások által előállított dohánytermékek − mondta 2011 júliusában Lázár János, akkori Fidesz-frakcióvezető azzal kapcsolatban, hogy a kormány tervezi a cigarettaadók átalakítását. Szavai szerint a kormány célja a piac teljes átalakítása. A formálódó trafiktörvénnyel kapcsolatban ezt mondta: "A vita lényege az volt, hogy mi egyetlenegy csoportot sem szerettünk volna kedvező helyzetbe hozni a másik vagy éppen a társadalom rovására. Nem akartuk, hogy üzleti érdekek vagy lobbiérdekek érvényesüljenek egy-egy adópolitikai döntés kapcsán" − ezért abban állapodott meg a Fidesz a nemzetgazdasági tárcával (első körben Matolcsy György alá hajtották volna a piacot, végül Németh Lászlóné fejlesztési miniszterhez került − a szerk.), hogy áttekintik a teljes újraszabályozás lehetőségét.

Kapcsolódó

A következő év januárjában kikristályososdott trafiktörvény alapelvei miatt nemcsak az újonnan létrejött − erősen kormánypárti − Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége által összefogott ipart sikerült megnyerni, hanem a kiskereskedelmet is. A kereskedők például örültek, hogy megszabadulnak egy olyan terméktől, amely állításuk szerint nem volt nyereséges (a termék kiskerpozíciója erős, úgynevezett mágnes, hiszen az üzletbe érkezők a cigaretta mellé vásárolnak mást is, ami nyereséget hoz), továbbá a közvélemény is támogatta az ügyet. Lázár például azzal a szöveggel "adta el" a jogszabálytervezetet, hogy a monopólium kialakításánál elsősorban a gyermekek cigarettához jutási esélyeit csökkentik.

Emellett a magyar családi vállalkozásokat is akarták segíteni (végül a CBA-hoz, a Tescóhoz és a Coop-boltokhoz kapcsolódó vállalkozások sokasága kapott engedélyt, egyikre sem jellemző a családiasság, míg a nemzetköziség és a nagyvállalati rendszer igen − a szerk.), amivel Lázár gyakorlatilag már saját fél évvel korábbi megnyilvánulását cáfolta. A terv az volt, hogy a monopolizálás után a koncesszió kiosztásakor előnyben részesülnek a gyesről visszatérő, dolgozni akarók, a szegényebb családok, a mozgásukban korlátozott vállalkozók és a családi vállalkozások. Sőt azok is előnyt kapnak − így az indoklás −, akik eddig is cigarettaértékesítéssel foglalkoztak. (Ez 1700 trafikot jelent, főleg a városokban. A jogszabály 7000 koncesszió kiadását engedélyezi, vagyis "simán" belefért volna, hogy a létező trafikok megmaradjanak és azon felül létesüljenek újak.)

Védik az új trafikosokat

Nagyjából 1800 koncesszió nem kelt el, és a nyertesek többsége (feltérképezve a cég hátterét) nem családi vállalkozás, nincs rászorulva a bolt hozta profitra, a kormányzat és a Fidesz-frakció mégis erősen védi az "új trafikosokat".

A tervekből semmi sem lett, pedig ahogy puhult a törvény, úgy jelentkeztek be a szakmai szervezetek, hogy segítsék a jogalkotást. Lázár tavaly tavaszi kijelentései viszont sokat sejtetők voltak: "Sok multinacionális vállalat − köztük több dohányipari cég − sportot űz abból, hogy szembehelyezkedik a kormányzati törekvésekkel." A trafiktörvényről pedig azt mondta, hogy a javaslattal nem jutna előnyhöz a magyar dohányipar, legfeljebb a hátrányából faraghatna le. A politikus szerint az előterjesztés az osztrák megoldáson alapul, a multinacionális tulajdonú dohányipari vállalatok pedig ugyanúgy véleményezték a kormánypárti képviselők jegyezte javaslatot, mint a magyar tulajdonúak, javaslataik döntő része be is épült a szövegbe. Lázár szerint a javaslat "mindenféle sajtócikkben írtak ellenére" versenysemleges, és nincs összefüggés például az elárusítóhelyek korlátozása és a feketepiac mérete között.

Az igazi botrány akkor pattant ki, amikor a törvény szellemiségével ellentétben elkezdték az üzletek termékkínálatának bővítését. Bevették a szerencsejáték-termékeket, majd később a szeszes italt. Pillanatnyilag egy dohánybolt értékesíthet jégkrémet, égetett szeszes italt, üdítőt, hírlapot. Ráadásul a kormányzat maga alá hajtotta a cigaretta fogyasztói árképzését is és a terméken levő árrést 3-4 százalékról 10 százalékra emelte.

 

Kép: Napi grafikonok