A közel 3200 vállalatvezető megkérdezésén alapuló felmérés eredménye szerint az idei utolsó, illetve 2013 első negyedévében a versenyszféra cégei a munkaerő-kereslet csökkenésére, az értékesítés és ezen belül is az export volumenének stagnálására, valamint további beruházási aktivitás csökkenésére számítanak. Nagyon magas, 45 pontos szinten áll a GVI bizonytalansági mutatója. Azt pedig az elnök is elismerte, hogy ez javarészt a szabályozási környezet okozta bizonytalanság. A cégek óvatos túlélő üzemmódra rendezkedtek be, rövid távon pedig egyáltalán nem számítanak hirtelen pozitív változásra, mivel jelenleg nincs egyetlen olyan erőforrás sem, ami a növekedést elősegítené - mondta Parragh László.

A konjunktúraelemzés megállapítja, hogy a magyar gazdaság 2011 utolsó negyedéve óta stagnál, és egyáltalán nem került közelebb a válság előtti GDP szint eléréséhez, sőt, az adatok azt is megerősítik, hogy a gazdaság válságból való kilábalása 2011 áprilisa után megállt. A cégek kilátásain nem javít, hogy jövőre a német gazdaság további lassulására számítanak a kutatók, a Franciaország gazdasági nehézségeivel kapcsolatos találgatások  pedig egy eseteges újabb európai válság kialakulásával fenyegetnek.

A kicsik a legpesszimistábbak

A GVI konjunktúra mutatója az áprilisi - egyébként nem túl izmos - 8,7 pontól 1,9 pontra mérséklődött. Az adatfelvétel 1998-as kezdetétől kezdve ez a negyedik legalacsonyabb érték, legpesszimistább várakozás. A várható gépberuházások szintje - a cégek több mint harmada nem tervezi -, illetve az építési beruházási aktivitás is csökkent.  Ezzel továbbra romlik a magyar gazdaság termelékenysége, régiós összevetésben is költségesebb az egy termelőegységre vetített munkaerőköltség. Lényegében az elmúlt évtizedben nem volt termelékenységjavulás a magyar gazdaságban, ez pedig lassú, folyamatos visszaeséshez vezet - mondta Parragh. A legnegatívabb várakozásokról a mikrovállalkozások számoltak be. Az adatfelvétel alapján az elmúlt fél évben az is kiderült, hogy már a minél nagyobb exportértékesítési hányad sem garancia a kedvezőbb konjunkturális kilátásokra.

A részmutatók alapján biztosra vehető az építőipar további mélyrepülése, bár az elemzés szerint az ágazat várható üzleti helyzet mutatója már elérte a mélypontját -26,9 es értékkel. Az építőipar számára az sem túl biztató, hogy a versenyszféra túlnyomó része egyáltalán nem tervez építési beruházást, sőt beruházást is alig. Az építőipar konjunktúra mutatója már a tavaszi rekord alacsony értéket is alulmúlta, jelenleg -33,3 ponton áll. A legkedvezőbb várakozásokról most is az ipari vállalatok számoltak be, esetükben a konjunktúra mutató értéke 16 pont, míg a kereskedelmi cégeknél a mutató egy pontra nőtt, míg az egyéb szolgáltató szektorban -4 pontról -8-ra változott.

Többen terveznek elbocsátásokat, mint fél éve

A várható munkaerő-kereslet mutatója ismét negatív tartományba került. Ez a következő hónapokban a versenyszférában a foglalkoztatás további visszaszorulását, illetve a munkanélküliségi ráta növekedését jelzi. A válaszadó vállalkozások 18 százaléka tervez elbocsátást, 66 százalék állománytartást, míg 17 százalékuk felvételt. Fél évvel ezelőtt ezek az arányok 15, 69, és 16 százalék körül alakultak. Főként az ipari cégek terveznek bővítést, míg az építőiparban további leépítéseket várnak. Elsősorban a nagyvállalatok, a döntően exportálók és a döntően külföldi tulajdonú cégek terveznek létszámbővítést.