Még 2014-ben szavazta meg az országgyűlés, hogy a napi fogyasztási cikkeket (fmcg) árusító áruházláncokat, ha éves árbevételük meghaladja a 100 milliárd forintot, akkor a versenyjogi eljárásokban azonnal úgy kezelik őket, mintha megdönthetetlen lenne a piaci erőfölényük. Ez elsősorban a legnagyobb, külföldi tulajdonú kereskedelmi cégeket, így a Tescót, a Spart, a Lidlt és az Auchant érintette volna. A cégek ezt megtámadták az Európai Bizottságnál, mint versenykorlátozó eljárást.
November 30-án döntött az Európai Bizottság, a korábban elindított pilot-eljárását lezárva, a magyar kormány érvelésének helyt adott. Így ez átültethető a gyakorlatba. A rendszer papíron már idén január 1. óta érvényben van, de a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem alkalmazta az uniós eljárás miatt - jelentette be Lázár János kancelláriaminiszter csütörtökön.
A legfontosabb változás, hogy például a beszállítói szerződések kapcsán, a kapcsolatrendszerek kihasználásában nem érvényesíthető tiltott dominancia. Ha valaki valamelyiket megtámadja, akkor azt a GVH - az erőfölény függvényében - vizsgálja majd. A miniszter szerint a kormány célja az, hogy megvédje a kiskereskedőket és a fogyasztókat.
A címlapkép forrása: MTI Fotó/Illyés Tibor.