Társadalmi egyeztetésre bocsátották a Nemzeti Kerékpáros Stratégiát, amely 2030-ig tartalmazza a feladatokat, és közel 248 milliárd forintot szánnának rá. A dokumentumot május 22-ig lehet véleményezni.

Összesen 29 intézkedés szerepel a stratégiában, indikátorokkal, tevékenységekkel, az érintett szervezetek felsorolásával, becsült költségekkel és a megvalósítás ütemezésével. 

A megvalósításhoz szükséges források 2023-2030 között (milliárd forint)
Mindennapi kerékpározás:110,37
Turizmus rekreáció fejlesztése:117,35
Közlekedésbiztonság javítása:16,36
Horizontális intézkedések:3,89
Összesen: 247,97
Forrás: kormany.hu

A statisztikai adatok szerint Magyarország a kerékpárosok részarányát tekintve a harmadik helyen áll Európában.

Hollandia és Dánia előz meg bennünket, ami bizonyítja, hogy igazi kerékpáros nemzet vagyunk

– írja Révész Máriusz Aktív Magyarországért felelős államtitkár a vezetői összefoglalójában.

Van jó és rossz hír is

A Medián felmérése szerint 2018 és 2022 között 17 százalékról 16 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik elsődleges mindennapi közlekedési eszközként a kerékpárt jelölték meg. A csökkenés nagy része vidéki térségekben volt, míg a városokban jellemzően 5 százalékkal nőtt a biciklizők aránya.

A stratégia szerint ez köszönhető a városokban:

  • az infrastrukturális beruházásoknak, a támogató kormányzati intézkedéseknek;
  • az egészségtudatos életmód elterjedésének;
  • a fogyasztási és a szabadidő eltöltési szokások változásának;
  • és a civil szervezetek aktív szerepvállalásának is.

Az Európai Kerékpáros Szövetség (ECF) adatai szerint a kerékpározás már most is évente 150 milliárd eurós hasznot hoz csak az Európai Unióban. Ebből több mint 90 milliárd euró a környezetre, az egészségügyre és a közlekedésre jut.

Ehhez képest az Európai Bizottság egy nemrégiben készült tanulmánya szerint a motorizált közúti közlekedés a környezetre, az egészségre és a mobilitásra gyakorolt költségei évi 800 milliárd eurót tesznek ki.

Sok a biciklis baleset

Magyarország vidéki térségeiben európai szinten is tradicionálisan magas a rendszeresen kerékpározók száma. A nagyobb városokban, különösen a fővárosban Európa más városaihoz viszonyítva azonban kevesebben kerékpároznak. Ennek számos oka van, ám leginkább az infrastruktúra hiányára és a gépjármű-centrikus városfejlesztésre, valamint a jelenlegi tárolóhely-kapacitásra vezethető vissza.

És arra is kitérnek, hogy felmérések szerint a kerékpározás további terjedésének egyik legfőbb akadálya a biztonságérzet hiánya.

Magyarországon viszonylag magas a kerékpáros balesetek száma. Az egymillió lakosra jutó halálos közúti balesetek számában az Európai Unió átlaga 42 volt 2020-ban, míg hazánkban 46. A legjobban teljesítő Svédországban ez az adat 18.

Magyarországon egymillió lakosra 7,4 halálos kerékpáros baleset jut, ezzel az adattal a  sereghajtók között vagyunk Európában. Ahogy abban a tekintetben is, hogy az összes közlekedési balesetben elhunyt személy közül az egyik legmagasabb a kerékpárosok aránya hazánkban, a stratégia szerint 11-13 százalék.

Változik a közlekedési morál...

A jövőképben felvázolják, hogy 2030-ra a lakosság 35 százaléka hetente többször használja majd a kerékpárt, mint fő közlekedési eszközt. A kerékpárral bejárható utakról friss online és offline információk állnak majd rendelkezésre, a kerékpáros utazást az útvonaltervezők mint opciót ajánlják. 

A megbízhatóság és a biztonságérzet növekedésével a kerékpározás az iskolába és a munkába járás reális alternatívájává válik majd országszerte.

A kampányoknak és képzéseknek köszönhetően javul a közlekedők közötti együttműködés, csökkennek a konfliktusok. A gyermekek és a felnőttek egyaránt rendelkeznek alapvető kerékpáros és közlekedési ismeretekkel.

A kerékpáros közlekedési balesetek száma jelentősen, míg a halálos kimenetelű balesetek száma legalább 50 százalékkal csökken 2019-hez képest, amikor 63 halálos baleset történt.

A tervek szerint 2030-ra a turisztikai kerékpárúthálózat hossza 15 ezer kilométerre nő. Jelenleg a kerékpáros infrastruktúra közel 9 ezer kilométer hosszúságú, és nagyrészt a települési önkormányzatok kezelésében van.

Kevesebb lesz a lopás...

Jelenleg jelentős visszatartó erő a mindennapos kerékpározásban az is, hogy sokan féltik a kerékpárjukat: biztonságos tároló hiányában nem szívesen hagyják az utcán őrizetlenül. A Belügyminisztérium adatai szerint 2021-ben összesen 3392 kerékpárlopás történt, ami 2018-hoz képest 26 százalékos csökkenést jelent.

A stratégia szerint szükség lenne például országszerte lakótelepi kerékpártárolókra és integrált kerékpármegosztó rendszerekre is. Bővíteni kellene a kerékpárszállítás feltételeit, elsősorban a helyközi közösségi közlekedési eszközökön.