A Visegrádi Országok (V4) agrárkamarái 2019. június 18-19-én a szlovákiai Modrában tartották 72. találkozójukat - tudtuk meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától. A Szlovák Agrár- és Élelmiszeripari Kamara, a Lengyel Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa, a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Cseh Köztársaság Agrárkamarája képviselői a találkozón többek között az almapiac jelenlegi helyzetéről, az alma- és az afrikai sertéspestis munkacsoportok működéséről, valamint egyes agrártermékek piaci kérdéseiről tanácskoztak. Az ülésen pedig nem utolsó sorban szóba került a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni reformja is.

A Visegrádi Csoport agrárkamaráinak képviselői egyetértettek abban, hogy az esőzések negatív hatással lesznek a közelgő betakarítási eredményekre. A résztvevők egyértelműen kifejtették, hogy egy erős és stabil KAP létrehozására van szükség, amely képes lesz támogatást nyújtani az éghajlatváltozással leginkább sújtott területeken tevékenykedő gazdálkodóknak. A szakemberek értékelték a V4-en belül létrehozott munkacsoportokban folyó együttműködést is, amelyek foglalkoznak a Visegrádi Országokban felmerülő almapiaci és az afrikai sertéspestist érintő problémákkal.

Kapcsolódó

Az agrárkamarák képviselői egyértelmű és ismételt kéréseket tettek a következő KAP kialakítására. Elhangzott, hogy a fő célkitűzés a jelenlegi KAP-reform szempontjából az egyszerűsítés; az agrár-élelmiszeripari ágazatnak erősebb, tisztességesebb és egyszerűbb KAP-ra van szüksége, különböző elvek alapján. Így tisztességes és egyenlő feltételeket kívánnak a gazdálkodók számára minden uniós tagállamban, elengedhetetlen egy erős KAP-költségvetés fenntartása, az élelmiszerlánc tisztességes működése, illetve a kockázatkezelés és a gazdálkodók jövedelmének biztosítása, valamint a mezőgazdasági termelés fenntartása az EU vidéki térségeiben.

A V4 országok agrárkamarái egyértelművé tették, hogy a jövőbeni KAP költségvetésnek legalább a jelenlegi szinten kell maradnia, és a magasabb szintre emelt nemzeti társfinanszírozási arány hozzá fog járulni a mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztés erőforrásainak növeléséhez. Javasolják a hasonló mértékű nemzeti társfinanszírozás bevezetését az esetlegesen egyenlőtlen verseny elkerülése érdekében.

Véleményük szerint a közvetlen kifizetések felső határának egyértelműen az egyes tagállamok önkéntes döntési körében kell maradnia. A közvetlen kifizetések felső határának önkéntes meghatározását és degresszivitását kizárólag az alapjövedelem-támogatással kapcsolatban támogatják, és határozottan javasolják a különleges intézkedések elfogadásának tagállami szinten hagyását. Kérik a termeléshez kötött támogatás jelenlegi, 13 + 2 százalékos szinten tartását, tekintettel annak szükségességére és indokoltságára az érzékeny ágazatokban, a növelésének lehetőségével.

A szakemberek egyetértettek abban, hogy az Európai Tanácsban, az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben is egymás támogatására és közös fellépésre van szükség a sikeres érdekérvényesítés és a hatékony KAP megalapozásához, hiszen a következő hónapok e tekintetben is kulcsfontosságúak lesznek.