Fricz Tamás politológus, a CÖF kurátora a civil szervezet keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: június 19-e jelentősége "történelmünk két fénylő napjához", március 15-éhez és október 23-ához mérhető.
"Június 19. olyan nemzeti ünnep lehet, amely nemcsak ideiglenesen kivívott, hanem tartósan megszerzett, máig élő függetlenségünk és szabadságunk szimbóluma lehet" - idézi az MTI.
Kijelentette: ezt a szuverenitást újra és újra támadás érheti "a legkülönfélébb geopolitikai és globális irányokból", ezért a védelme "elemi kötelességünk".
Június 19., illetve június mindenkori utolsó szombatja jelenleg a magyar szabadság napja, nemzeti emléknap, de nem munkaszüneti nap - mutatott rá Fricz Tamás, aki azt javasolta, hogy ezután ne június utolsó szombatján, "egyfajta laza piknik keretei között" ünnepeljünk, hanem valóban június 19-én, és ez legyen munkaszüneti nap.
Javaslatának érvei között említette, hogy június 19. nem kapta meg kellő figyelmet az elmúlt 30 évben. A politológus ennek egyik fő okának nevezte, hogy a rendszerváltás éveiben nem történt meg a világos elhatárolódás a korábbi diktatórikus rendszertől. "Nem volt történelmi igazságtétel és lusztráció, velünk maradt a posztkommunizmus legalább 20 évig, ami árnyékot vetett 1991. június 19-ére is" - fogalmazott.
Fricz Tamás szerint fontos elválasztani egymástól a június 16-i és a június 19-i emléknapot. Előbbi napon tartották 1989-ben Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársainak újratemetését a Hősök terén - idézte fel, hozzátéve: a két emléknap nem egyenrangú és "csak június 19. méltó arra, hogy nemzeti ünneppé váljon".
A politológus úgy véli: június 16. szimbolikája "finoman szólva is ellentmondásos", mivel "az újratemetésen az ellenzéki pártok végül is elfogadták, hogy a kommunistákkal mintegy vállvetve álljanak a felállított sírok előtt". Ezzel - közölte - az akkori ellenzék azt üzente, hogy pártállami vezetőkkel, a forradalmat leverőkkel kell a rendszerváltást végigvinni Magyarországon.
Fricz Tamás hangsúlyozta: "a kiábrándító üzenetű rendezvény" egyetlen, a rendszerváltást komolyan szimbolizáló eseménye Orbán Viktor, a Fidesz vezetőjének akkori beszéde volt, amelyben a szovjet hadsereg Magyarországról való kivonulását, és "ezzel a valóságos rendszerváltást követelte". "Orbán Viktor beszéde volt az egyetlen, ami szembement a pártállam és az ellenzék között köttetett alkuval" - mondta.
Hozzátette, hogy június 16-ával szemben június 19. alku és megalkuvás nélküli pillanat volt, amely a magyar történelem két legfontosabb vágyát juttatta érvényre: "a nemzeti függetlenség és szuverenitás visszaszerzését, illetve a kommunista diktatúrától való megszabadulást".