Ahhoz kérik a választók támogatását, hogy az adózók saját nyugdíjas szüleiknek is felajánlhassák személyi jövedelemadójuk egy százalékát - mondta Karácsony Mihály, az egyesület elnöke a kérdések benyújtásakor.
A második kérdés arról szól, hogy a gazdasági társaságok abban az esetben is élvezhessenek társaságiadó-kedvezményt, ha a hozzájuk kötődő nyugdíjas szervezeteket támogatják.
Azt is szeretnék elérni, hogy a nyugdíjbiztosítási alap újra egy, a munkavállalók, a munkaadók és a nyugdíjasok ellenőrzése alatt álló önálló pénzügyi alappá váljon. Ma ugyanis az ezt szolgáló összeget csupán a költségvetés egyik fejezete tartalmazza.
A negyedik kérdés a kiugróan magas nyugdíjak visszaszorítását célozza. Ma a nyugdíjak megállapításánál a 372 ezer forint feletti jövedelemrésznek a 90 százalékát veszik figyelembe. Ahhoz kérik a választók támogatását, hogy a jövőben ez a 90 százalék 10 százalékra csökkenjen. Vagyis nem lehetnének 600 ezer forintnál magasabb nyugdíjak Magyarországon, ahol a nyugdíjminimum 28 500 forint - magyarázta az elnök az MTI beszámolója szerint.
Korábban a nyugdíjas szervezetek nevében az ernyőszervezetként működő Nyugdíjas Parlament elnöke magánemberként június elején már benyújtott öt népszavazási kérdést, de az NVB valamennyit elutasította. Akkor az egyik felvetésük az volt, hogy a mindenkori medián nyugdíj 39-szeresénél (mert a köztisztviselői illetményalap 39-szeresét kapja a miniszterelnök) ne kaphasson senki magasabb ellátást idős korában, ami a mostani negyedik kérdéshez hasonlóan nagyjából 600 ezer forintos plafont jelentett volna. Az első csomag egyik kérdését azonban csak 6:5 arányban utasította el az NVB, ezért a döntés ellen fellebbeztek a Kúriánál. Azt kérdeznék: egyetértenek-e a szavazók azzal, hogy a túlórákat ne csak az egészségügyben számítsák be a nyugdíj megállapításakor a ledolgozott időbe, hanem valamennyi ágazatban.