Az előző Orbán-kormány azért vonta el a budapesti költségvetés 40 százalékát, mert bünteti a fővárost. Ezt tette 1998 és 2002 között is, ami odavezetett, hogy elvesztette a 2002-es választásokat. Ezt teszi most is, miután a parlamenti választáson kiderült, hogy itt csak kis többsége van a Fidesznek. Így értékelte Demszky Gábor volt főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés átalakítását és az uniós források megvonását az ATV-nek adott interjújában.

Tagadta utóda, a Fidesz támogatásával 2010-ben megválasztott Tarlós István állítását, miszerint csődtömeget hagyott volna hátra. A főváros EBRD-hitelből felújította az 1-es metrót, azaz a Millenniumi Földalatti Vasutat, majd öt év alatt, nyaranta korlátozva a forgalmat a 2-es metrót. A 4-es metrót 80 százalékos készültségben adták át további 25 megkezdett beruházással együtt. Az új városvezetés ezek egy nagy részét befejezte, ami Demszky szerint nagyon helyes.

Nem nyafogni kellene

Demszky Gábor elmondta, hogy Budapest és vállalatai együtt 4000 beruházást hajtottak végre 20 év alatt, amíg ő irányította a városházát. Normális, hogy bizonyos fejlesztéseket - a 4-es metrón kívül a Margit híd felújítását vagy az 1-es villamos meghosszabbítását - utódaiknak kellett befejezniük. Hiányolja azonban azt a stratégiai tervet, amely a következő 25 olyan beruházást tartalmazná, amelyek költsége meghaladja az 50 millió eurót, amely meghatározná ezek fontossági sorrendjét és hozzárendelné a forrásszükségletet a projektekhez.

A volt főpolgármester szerint nem vádaskodni és sopánkodni kellene a 3-as metró ügyében, hanem rég el kellett volna kezdeni a felújítást. Meg kellett volna szerezni az engedélyeket, meg kellett volna egyezni a finanszírozásról a kormánnyal és be kellett volna nyújtani a támogatási pályázatot Brüsszelbe. Az EU egyébként csak a kormánnyal tárgyal, ezért értelmetlen azt várni Tarlós Istvántól, hogy menjen pénzért lobbizni a belga fővárosba.

Budapest adóssága 160 milliárd forint volt, amikor a volt főpolgármester leköszönt posztjáról, ami költségvetéséhez viszonyítva kezelhető. Az elmúlt négy évben ennek megfelelően menedzselték is a tartozást, ami megint csak rendben van. Más városok a büdzséjükhöz képest sokkal csúnyább adósságokat halmoztak fel.

Mehetne tovább

Demszky határozottan tagadta, hogy a 4-es metró továbbépítésének nincsenek meg a feltételei, ahogy az Tartós István egyik nyilatkozatából kiderül. Mint mondta, az első ütem tapasztalataiból megtanulták, hogy a leghosszabb, legbonyolultabb folyamat a vasúthatósági engedély megszerzése. Ezért ezt már beszerezték. Ehhez elkészítették a részletes vonaltervet a Baross tér és a Bosnyák tér között, és kidolgozták az építési-kivitelezési terveket.

Brüsszel ismeri és támogatja ezt a projektet, következésképpen egyetlen nyitott kérdés maradt: miből lehet finanszírozni a beruházást. Arra kellene választ kapni, hogy a kormány hajlandó lenne-e mögé állni. Inkább focistadionokat épít-e az adófizetők pénzéből, vagy Várbazárt, vagy a közlekedési infrastruktúrát bővíti.

Mindenki a saját kertjét

Nem lesz pénz budapesti beruházásokra azt követően, hogy a fővárosi képviselő-testületben az új választási szabályok alapján többségbe kerülnek a kerületi polgármesterek. Logikus, hogy mindegyikük a saját projektjeiben utazik, emellett át fogják alakítani a büdzsé felhasználásának arányát. Jelenleg a kerületeké pénz 57 százaléka, míg a fővárosra 43 százalék jut. Ez az arány az utóbbi szempontjából romlani fog.

Demszky úgy látja, hogy ennek nyomán meg fog nőni a kormány szerepe. Lesznek erős polgármesterek, akik jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkeznek. Ezek segítségével a kormány tovább folytathatja a neki kedves programok végrehajtását - ilyen a Kossuth tér felújítása, vagy a városligeti múzeumi negyed kiépítése. Budapest szerepe, súlya tovább gyengül, az önkormányzat visszaszorításával sérül a demokrácia.

Budapesti referendumot!

A miniszterelnökség Várba telepítésével kapcsolatban elmondta, hogy amikor a kilencvenes évek elején felmerült ez az ötlet, lebeszélte Antall József miniszterelnököt a megvalósításról. A Fővárosi Közgyűlés nevében levelet írt neki, amelyben figyelmeztette, hogy Budapest elveti a nagyzoló javaslatokat. Demszky szeretné látni Tarlós István hasonló tartalmú levelét, amelyet Orbán Viktor kormányfőnek küld.

A volt főpolgármester közjogi javaslatot tett a költözéssel kapcsolatban. Úgy véli, budapesti népszavazást kellene tartani arról, hogy a főváros lakossága támogatja-e egy kormánynegyed kialakítását a Várban azon az áron, hogy az ott lévő kulturális intézményeket elköltöztetik. Felhívta a figyelmet arra, hogy már van egy kormánynegyed a városban, mégpedig a Kossuth tér környékén. Ha a miniszterelnökség bővül, akkor átköltözhet a földművelésügyi minisztérium épületébe, amely a mezőgazdasági minisztérium vidékre költözése nyomán kiürül.

Megjegyezte, hogy a Gyurcsány-kormány idején a Nyugati pályaudvar mellé tervezet kormányzati negyedet csak azzal a feltétellel támogatta, hogy az építésével egyidejűleg kialakítják a környék tömegközlekedési infrastruktúráját. Mellesleg az a terv az ellenkezője volt a mostaninak: nem széttelepítette volna a kormányzati hivatalokat, hanem össze, nem vitt volna semmit a Várba és nem kettőzte volna meg a kormányzati struktúrát, ahogy az most a miniszterelnökség erősödésével történik.