Jönnek a 400 ezres átlagfizetések

A jegybank  legfrissebb inflációs jelentése a többi között becslést ad az átlagfizetések és a versenyszféra béreinek emelkedésére, a prognózis szerint további jelentős növekedéssel lehet számolni.

Az átlagkereset ebben az évben 9,2 százalékkal emelkedhet, jövőre 7,2 százalékkal, majd 2021-ben 6,5 százalékos többlet várható. Mivel a KSH adatai szerint a múlt évben közel 330 ezer forint volt az átlagos bruttó, ebből lehet az idén 360 ezer forint. Egy évvel később már 385 ezer felett lehet az átlagfizetés, 2021-ben pedig átlépi a 400 ezres szintet, egész pontosan 414 ezer forint fölé növekedhet.

Így a nettó átlagbér - adókedvezmények nélkül és változatlan feltételek mellett - az idén 240 ezer forint körül lehet, 2020-ban 257 ezerrel, egy évre rá pedig 277 ezer forinttal lehet számolni a becslés szerint.

Bár a versenyszférában az idén az átlagfizetésekhez képest valamivel alacsonyabb tempóra számítanak az MNB-s szakértők, szerintük 9 százalékos lehet az emelkedés, 2020-ban és 2021-ben lendületesebb fizetésemelésekkel számolnak: 8,1, illetve 8 százalékos növekedés várható.

Ez azt jelenti, hogy 373 ezer forint lesz az idén a bruttó átlagbér a vállalkozásoknál, nettóban - szintén kedvezmények nélkül - 248 ezer forintot vihetnek haza az érintettek. 2020-ban már 400 ezer felett lehet a bruttójuk, ehhez közel 270 ezer forintos nettó társulhat. 2021-ben a 435 ezer feletti bruttóra és 290 ezres nettóra van kilátás.

Veszélye is van

A jegybanki prognózisban szereplő dinamikus béremelkedés egyébként illeszkedik az elmúlt évekhez. A bruttó fizetések 2016 óta minden évben 6,2-12,9 százalékkal, a nettók 7,8-12,9 százalékkal nőttek évente. Pontosabb képet ad a keresetek alakulásáról az inflációval korrigált mutató, a reálkeresetről szóló index: 2016-ban 7,4 százalékkal, 2017-ben több mint 10 százalékkal, tavaly pedig 8,3 százalékkal nőttek.

Bár a reálkeresetek emelkedése növeli a háztartások mozgásterét, ezen keresztül felfelé húzza a lakossági fogyasztást. Ugyanakkor a magasabb béreknek fokozottabb termelékenységgel kell járnia a cégeknél, különben versenyhátrányba kerülnek.

A jegybanki szakértők úgy látják, "az elmúlt időszakban a termelékenység bővült, azonban ez a folyamat inkább ciklikus tényezőkkel, mint a gazdaság versenyképességének strukturális javulásával magyarázható". Kedvező, hogy a beruházások felfutása és a beszállítói hálózat kapacitásbővítései középtávon a magasabb hozzáadott értékű piaci szolgáltatások (infokommunikáció, pénzügy, logisztika, marketing) körében is pozitív változást eredményezhet. Az MNB szerint összességében elengedhetetlen a magyarországi kkv-szektor termelékenységének érdemi javulása, a fenntartható fejlődés érdekében.