A nemzeti kukaholding, azaz az NHKV Zrt.vi 70-80 milliárdos állami támogatást igényel, mert hiába szedheti be a hulladékszállításért a díjakat, mégis veszteségesen működik. A magyarországi rendszer első pillantásra bonyolult: önkormányzatok, vagy azok társulásai hozzák létre a szemétszállításért felelős cégeket, de a hulladékdíjat jelenleg az NHKV számlázza és osztja szét közöttük. Emiatt sok településvezetés panaszkodott arra, hogy rossz a társaságok finanszírozhatósága a köztes állami szereplő miatt.
A kormány ezért jelezte, hogy egy új, hulladék-koncessziós rendszerre áll át 2023 közepétől, ami miatt okafogyottá válhat a kukaholding léte - vélik iparági megfigyelők a Népszava szerint. A koncessziós terv - Alkotmánybíróságot is megjárt -, végül idén februárban elfogadott paragrafusai szerint a számlázást egy bizonyos "koordináló szerv" végezné, ami jelenleg az NHKV. Ám szakértők szerint ez a cím a pályázatot megnyerő koncesszorra szállhat át.
Viszont az eljárásra még várni kell: a tavaly júniusban kiszivárgott terv ugyanazon év novemberére ígérte a pályázatot, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter idén februári szavai szerint az "hamarosan" várható, a múlt héten a koncessziókért illetékes Rogán Antal miniszterelnöki kabinetiroda-vezető pedig határidőként már a jövő évi választásokat jelölte ki. Ennek eredménye, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal bejelentése szerint az NHKV-tól már június 22-i hatállyal a közműhatóságra szállt át a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatást" - a lakossági kukaürítést - lehetővé tévő úgynevezett megfelelőségi vélemény kiállítási joga.
A jövőbeni magánkoncesszor kilétére egyelőre csak találgatások vanna: iparági pletykák viszont biztos befutóként emlegetik a Mol-csoportot. Az olajcég ezt annyiban kommentálta, hogy vizsgálja a lehetőséget, de februári stratégiafrissítésükben is nyitottak a hulladékipar felé.
A koncessziós rendszer egyre több területen jelenik meg Magyarországon: a kormány az autópályák üzemeltetését és építését is egy ilyen megoldásra bízná.