Az euró megjelenésével a korábbinál szembetűnőbbé vált, hogy az átlagjövedelmekből hol, mennyiért kínálják áruikat az élelmiszer kereskedők, illetve a termelők. Belgiumban például tavaly 0,65 euró – mintegy 162,5 forint – volt egy liter tej fogyasztói átlagára, míg Magyarországon a tejért 117 forintnak megfelelő 0,469 eurót kértek el. A tejárak közti különbség eltörpül a havi bruttó munkajövedelmeknél tapasztalható eltérésekhez képest: a KSH adatai szerint 1996-ban az EU-ban a szolgáltatási ágazatban 1969 euró volt, míg Magyarországon 291 euró, vagyis a hazai jövedelem mindössze14,8 százaléka volt az uniósnak. Kutatók ennek kapcsán arra hívják fel a figyelmet, hogy az EU-ban az átlagos vásárlóerő ma két és félszerese a magyarországinak. Más elemzők pedig arra, hogy Magyarországon 3-4 millió ember él vidéken 15-20 ezer forint egy főre jutó havi jövedelemmel, amelynek ráadásul 40-60 százaléka társadalmi juttatás. A magyarországi jövedelmek, illetve az élelmiszerárak kiegyenlítődése az uniósokkal mindenesetre korántsem várható belátható időn belül, 15-20 évig legalábbis biztosan nem, s erre az Európai Uniónak nincs stratégiája – mondta lapunknak az Európa Parlament egy nevének elhallgatását kérő, Magyarországot jól ismerő, de nem magyar képviselője. Felhívta a figyelmet arra, hogy az 1985-ben csatlakozott Portugáliában sem történt még meg a felzárkózásnak ez a része. Az EU tagországainak adataiból kiderül, hogy a jövedelmek, illetve a piac kordában tartják az élelmiszer árakat. Ebből pedig az következik, hogy az élelmiszerárak előreláthatólag Magyarországon sem emelkednek majd az EU-csatlakozás miatt annyira vészesen, mint ennek kapcsán korábban a vészharangot megkongatták. Részletek a holnapi NAPI Gazdaságban.