A kormány az idén a GDP 2,5, jövőre 2,2 százalékra szeretné csökkenteni az államháztartás hiányát - ennek értelmében készült el a 2013-as költségvetés tervezete is. A jegybank szerint jövőre a tartalékok törlésével 2,4 százalék lehet az államháztartás hiánya, vagyis jövőre már harmadik évben teljesítheti Magyarország a három százalékos maastrichti hiánykövetelményt. A MNB mindezt a 2013-as költségvetésről készült elemzésben írja le - ugyanakkor a hétfőn bejelentett 300 milliárd forintos adó- és járulékcsökkentést - vagyis a kormány munkahelyvédelmi akciótervét - nem vették figyelembe. Az elemzés azonban megemlíti, hogy a költségvetés tervezetében nincs fedezet erre az akciótervre.

A 2,4 százalékos hiány csak úgy érhető el, ha törlik a százmilliárdos országvédelmi alapot, enélkül a hiány a GDP 2,8 százaléka lenne - mondta Baksay Gergely, az MNB elemzője a jelentést bemutató sajtótájékoztatón. Emellett Matolcsy György az országvédelmi alapot a 300 milliárdos adócsökkentés fedezeteként törölné el. (A kormány 100-100 milliárdot az MNB és az államkincstár tranzakcióinak megadóztatásával szeretne beszedni.) Az MNB elemzői felhívják a figyelmet, hogy az alap eltörlésével nem maradna a 2013-as költségvetésben semmi olyan tartalék, amely az évközi makrogazdasági kockázatokat tudná kezelni.

Az MNB szerint mind az idén, mind jövőre elmaradnak a bevételek a kormány által tervezettől, a kamatkiadások viszont alacsonyabbak lehetnek 2013-ban a büdzsében tervezettnél. Ennek oka, hogy az MNB elemzésében számol az IMF-megállapodással, pontosabban annak kamatpályára gyakorolt pozitív hatásával.

200 milliárdos bukó lehet a telekomadó

A törvényjavaslat jogszabályi megalapozottsága közel sem teljes: nem fogadták el a tranzakciós adót, a biztosítási adót, az útdíjról szóló előterjesztést - sőt láthatóan még a költségvetés maga sem végleges - mondta az MNB elemzője. A fő kockázat, hogy a 2013-as költségvetésben már most sincsenek szabad tartalékok - húzta alá Baksay. A céltartalékokat gyakorlatilag elköltötték, az általános tartalék pedig nem tekinthető szabad tartaléknak, hisz azt hagyományosan mindig elkölti a kormány év közben az előre nem látható kiadásokra.

A kockázatok többsége a magasabb hiány felé mutat. Az esetleges EU/IMF megállapodás elmaradása növelné a kamatkiadásokat. Nagy kockázatú az Európai Bíróság eljárása telekommunikációs különadóval kapcsolatban várható döntése. A büntetés mértéke akár 200 milliárd forint is lehet - vagyis a 2013-as, de lehet, hogy csak a 2014-es költségvetésből ennyit kell majd visszafizetni az érintett cégeknek. (A 2010-ben bevezetett telekomadó ugyanis ellentétes az uniós szabályokkal, így ezt az eljárást szinte biztonsan elbukja a magyar állam - a szerk.)

Az e-útdíj bevétele is kérdéses

Az elektronikus útdíj féléves bevezetése is kockázatos, nem teljesíthető a 75 milliárdos bevétel, hiszen még a közbeszerzési eljárásokat sem írták ki. Ráadásul a bevezetésnek komoly költségei is lesznek, így a bevétel alig 32,5 milliárd forint lehet az MNB elemzői szerint.

A gyógyszerkiadásoknál a kiadáscsökkentés nem tartható, hiszen még az idei intézkedések sem teljesültek. Az MNB szerint a gyógyító-megelőző kiadások nominális befagyasztása sem biztos, hogy tartható, itt egy 15-20 milliárdos túllövés sem zárható ki.

A 2014-es büdzsé 100 milliárdos lyukkal indul

További kockázatot jelent a kormány 300 milliárdos munkahelyteremtő akcióterve -amely még nem is szerepel a költségvetési tervben. A pénzügyi tranzakciós illetékből 282 milliárd forintot vár a kabinet - ezt a feltevést a MNB elfogadta, annak ellenére, hogy nincs még végleges törvény. Ugyanakkor a hiánycsökkentő hatás alacsonyabb is lehet, hisz az államkincstárra kivetendő százmilliárdos bevételi terv nem biztos, hogy tartható. Ráadásul az MNB-nél keletkező százmilliárdos veszteséget a költségvetésnek 2014-ben pótolnia kell - vagyis a 2014 büdzsé már eleve egy száz milliárdos lyukkal indít.