Az MNB monetáris tanácsa (MT) a keddi kamatmeghatározó ülésen további 10 bázisponttal vágott az irányadó rátán, így szerdától már csak 2,4 százalék az érvényes alapkamat - adta hírül a jegybank.

Ezzel a monetáris döntéshozók nem adják fel a 2012. augusztusában indított monetáris enyhítési ciklust, egymás után immár huszonkettedszer vágva. A kamatcsökkentési sorozat első 12 alkalmával 25-25 bázispont volt a mínusz, majd 5 döntésnél 20-20 bázispont következett, ezt két ülésnél 15-15 bázispont követte, majd a mai volt a tízes sorozat harmadik megállója.

Sokatmondó volt Matolcsy György jegybankelnök múlt heti nyilatkozata is, amelyben valahol 2 százalék fölött jelölte meg a ciklus alsó határát. A jelek szerint az MT két tagja - Cinkotai János és Pleschinger Gyula -, akik már hónapok óta megálltak volna, most sem tudták a többieket meggyőzni. Így a magyar kamatszint már a másodiik legalacsonyabb a régióban, csak a 0,05 százalékos cseh jár lejjebb.

Equilor: Már közeledik a vége

Az MT döntése megfelelt a piaci várakozásnak - kommentált az Equilor. A forint az elmúlt napokban a kedvező pénz- és tőkepiaci hangulatnak köszönhetően erősödött, a forint izmosodását a felminősítéssel kapcsolatos javuló várakozások is támogatták. Ezzel párhuzamosan az országkockázati megítélés is javult (a cds 195,5 pontra esett), e szinteken utoljára 2010 áprilisában járt a jegyzés.

Az alapkamatot és a határidős kamatláb-megállapodásokat (3X6-os FRA hozam 2,45 százalékon áll) tartalmazó ábra alapján a piaci szereplők nagyjából a mostani kamatszintre rendezkedtek be, ami egybeesik Matolcsy György múlt heti nyilatkozatával. A vártnál jobb GDP-adat és a kamatelőny eltűnése miatt úgy gondoljuk, hogy az enyhítési ciklus vége csak egy karnyújtásnyira van - véli az elemzők.

Bebesy: itthon nincs szükség további vágásra

Ezzel a csökkentéssel a lengyel jegybanki alapkamat alá érkezett a magyar, amire utoljára 2003 elején volt rövid ideig példa - állapította meg Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő Zrt. portfoliómenedzsere. A tanács az áprilisi döntést követően ugyan jelezte, hogy az irányadó ráta érdemben már megközelítette azt a szintet, ami megfelel a középtávú inflációs célnak, azonban a jegybank nyitva hagyta a kaput a további enyhítésre a hazai és nemzetközi fejlemények alapján. Az elmúlt egy hónap történései inkább a további kamatcsökkentés folytatásában erősíthették meg a jegybankot. A fejlett piaci hozamok mérséklődésével párhuzamosan ismét kedvezőbb megítélés alá estek a feltörekvő piaci országok.

A hazai inflációs folyamatok is inkább a további enyhítést pártolóknak adtak muníciót. Az utóbbi hónapok inflációs adatai bőven alullőtték az MNB márciusi inflációs jelentésében (és június 26-án jön a következő - a szerk.) szereplő pályát. Az eurózóna deflációs nyomása a korábban vártnál jóval erősebben érezteti hatását a hazai árakban. Bebesy szerint az inflációs kilátásoknál érdekes kérdés, hogy a vártnál erősebb hazai növekedés hatását hogyan értelmezi majd az MT,  hisz a gyorsabb bővülés, ha tartósnak bizonyul, mindenképpen a kihasználatlan kapacitások vártnál gyorsabb olvadását jelenti majd.

A deflációs félelmek miatt itthon nincs szükség további vágásra, hisz ősztől emelkedik majd az infláció. Ennek ellenére könnyen elképzelhető, hogy a kedvezőbb környezetet kihasználva tovább vág az MNB - véli az elemző.

Nyeste: külső tényezőkön múlik a folytatás

Bár az infláció valószínűleg már a mélyponton vagy annak közelében van, és középtávon az éves fogyasztói árindex a jegybanki 3 százalékos cél közelébe gyorsulhat, egyelőre csak visszafogott, lassú emelkedés várható az éves fogyasztói árindexben, a korábban gondoltnál bővebb teret nyújtva a kamatcsökkentésekre. Eközben a külső piaci környezet is kedvező maradt, a forint pedig még erősödött is az elmúlt egy hónapban - kommentált Nyeste Orsolya, az Erste Bank Zrt. elemzője.

Véleménye szerint a következő hónapokban lehetnek még óvatos kamatcsökkentések, de a teret lefelé már limitáltnak látja az Erste elemzője. Az év végére Nyeste 2,2 százalékra várja az alapkamatot. A pályát nagyban befolyásolhatja, hogy az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódik-e, lesz-e komolyabb hatása a reálgazdaságra, illetve a pénzpiacokra. Rövidtávon fontos kérdés az is, hogy az ECB tovább lazítja-e a monetáris politikai kondíciókat júniusban. Jövőre pedig viszont már lassú kamatemeléseket vár az MT-től, hiszen egy év múlva a Fed jó eséllyel elkezdi a monetáris szigorítást, emellett az infláció várhatóan emelkedik, illetve a növekedési kilátások is lassan javulhatnak.

K&H Alapkezelő: irány a részvénypiac

Az újabb vágás nyomán a hazai alapkamat a lengyelnél is alacsonyabb szintre került. A csökkenő kamatszint egyúttal arra ösztönözheti a megtakarítással rendelkezőket, hogy a magasabb hozamlehetőséget kínáló részvénypiacok irányába mozduljanak. Ezt azonban a jelenlegi magas árfolyamszintek miatt csak tőkevédelem mellett javasoljuk - fogalmazott Horváth István, a K&H Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója.

A cikk megjelenését az Erste Bank támogatta.