A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Egyre jobban visszaszorul az öntözéses gazdálkodás Magyarországon, néhány növénykultúrától − többek közt a vetőmagok, a csemegekukorica, egyes gyümölcsök és zöldségfélék − eltekintve ugyanis a termék ára nem fedezi az öntözés költségeit és beruházásigényét, ami komoly versenyképességi hátrányt jelentene az itthoni termelőknek. Idén július közepéig kedvező volt a csapadékhelyzet a legtöbb szántóföldi növény számára, ezért csak néhány termelő igényelt öntözéshez vízjogi engedélyt. A tíz környezetvédelmi felügyelőséghez mindössze 420 termelő adott be öntözéshez szükséges kérelmet 2013-ban, mintegy 22 ezer hektárt érintően − tudta meg a Napi Gazdaság a Vidékfejlesztési Minisztériumtól. A tavaly nyár végén bevezetett, könnyített feltételekkel igényelhető egynyári öntözéshez mindössze 10 termelő kért engedélyt, összesen 360 hektárra vonatkozóan − a legtöbben a debreceni, szegedi és a szombathelyi felügyelőség illetékességi területén.

Az öntözéses gazdálkodás visszaszorulásában a legjelentősebb szerepet a beruházásigény, illetve az öntözőberendezések üzemeltetési (hektáronként 100 ezer forintos), illetve a vízpótlás egyéb járulékos költségei játsszák, de komoly összeget emészt fel az öntözővíz táblákig való eljuttatása is. A vízszolgáltatási díjban akár tízszeres különbség is lehet, ráadásul évente változhat akár ugyanazon tábla esetében is a szinte csak egyedi megállapodások alapján, a távolság, a vízmennyiség, az időtartam alapján, illetve attól függően, hogy előre megvett mennyiségről van-e szó vagy hirtelen felmerült igényről.

A gazdálkodók köbméterenként 5 és 35 forint közötti összeget fizetnek a vízért − mondta lapunknak Tóth István, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének titkára. Egy hektár öntözése az alap önköltségen felül kedvező feltételek mellett is 150-200 ezer forintba kerül évente. A termelők javaslata szerint ha ennél olcsóbban vagy akár ingyen adná az állam a vizet, a többlettermés után befizetett adók kompenzálnák a kiadásokat.

A júliusi−augusztusi hőség és az aszály a tavalyihoz hasonló mértékben károsította a vetéseket és az addig ígéretesen fejlődő kukoricatáblákat, július végén pedig már nem volt értelme kármentő jelleggel elkezdeni az öntözés engedélyeztetését. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint már több helyen megkezdték a felsült, korai érésű kukorica betakarítását a termelők − jellemzően 3-4 tonnás hektáronkénti termésátlaggal, ami a legutóbbi, 6 tonnás prognózistól is jócskán elmarad.

Azt, hogy mekkora lesz az idei kukoricatermés, lehetetlen megbecsülni, ahol még van némi zöld a növényen, ott a mostani csapadék hatására ugyanis folytatódik a szemfejlődés − tette hozzá Vancsura (nyár elején még 8 millió tonnás össztermést vártak a termelők). Az árakra ugyanakkor egyelőre nincs hatással a hazai terméskiesés, mivel azok teljes mértékben a világpiaci árakhoz igazodnak.