Bár az utóbbi napokban Orbán Viktor miniszterelnöktől kezdve a magyar kormány több képviselője is jelezte, hogy amennyiben az új jegybanktörvényből az Európai Bizottság által megnevezett pontok sértik az uniós szerződést, a kabinet, illetve a parlament megváltoztatja azokat. Nem mindenki osztja azonban azt a véleményt, hogy a 2011 végén elfogadott törvény fokozta volna a jegybanki függetlenség-eszme megsértésének esélyét.
Az új jegybanktörvény önmagában is, de különösen a megelőző két jegybanktörvény-változat és a kinevezési gyakorlat alapján nem fokozta, hanem épp, hogy csökkentette a jegybanki függetlenség-eszme megsértésének esélyét - véli Bánfi Tamás egyetemi tanár, az MNB monetáris tanácsának (MT) volt tagja. A Pénzügyi Szemle Online-on megjelent írásában a 2011 tavaszán távozott MT-tag szerint az új jegybanktörvény az MNB függetlenségét semmiképp nem csökkenti - vitatható lehet ugyanakkor az elfogadás előtti egyeztetés formája, a kommunikáció és a túlzott sietség. Az utóbbiak azonban együtt sem érnek meg annyi bírálatot, amennyit a média- és a nemzetközi visszhangok sugallnak - véli Bánfi.
Egyik lépés sem veszélyes?
Egyik érve szerint az MT idén január elsejétől hatályos kétfős elvi létszámbővítése (az új maximum 9 fő) nem problémás. Korábban, 2007-től az MNB elnöke és alelnökei mellett további "legfeljebb négy" tagról, még korábban "legalább kilenc-, legfeljebb tizenegy tagú" testületről szólt a törvény. Egyes véleményekből az tükröződik ki, mintha az MT tagjainak számszerű csökkentése növelné, emelése viszont csökkentené a jegybank függetlenségét. Ez a logika azonban bizonyíthatatlan és furcsa - véli Bánfi. A mai MT három belső tagját a 2007-es kormány miniszterelnöke jelölte, négy külső tagját pedig a jelenlegi kormány miniszterelnöke jelölhette. Lényeges változást csak az jelenthetne, ha a két eredeti jelölés utáni bővítés a tagok számát átbillentené a "másik" oldalra, amiről most nem lehet szó, mert a 2011. februárban jelöltek száma eggyel több, mint a korábban jelölt elnök és két alelnök együtt - hangzik az érv.
Az új törvény szerint "az MNB legalább kettő, legfeljebb három alelnökkel rendelkezik". A 2001-es törvény alapján "az MNB legalább három, legfeljebb öt alelnökének kinevezésére... a javaslatot az MNB elnöke teszi meg." A 2004-es módosítás csak két alelnököt enged, sőt csak az egyik alelnök lehet az MT tagja. A 2007-es újabb módosítás már mindkét alelnököt a tanács tagjává emeli. Az alelnökök száma tehát eleinte csökkent, majd emelkedett, de a jegybanki függetlenséggel kapcsolatot felfedni ezen a téren aligha lehetséges - véli Bánfi.
Mit kifogásolt Brüsszel?
Az Európai Bizottság kedden publikált véleménye szerint az elsődleges uniós jog számos ponton sérült az új magyar jegybanktörvény révén. " Az uniós alapszerződés 130. cikke értelmében "sem az Európai Központi Bank, sem a nemzeti központi bankok [...] nem kérhet[nek] vagy fogadhat[nak] el utasítást az uniós intézményektől, szervektől vagy hivataloktól, a tagállamok kormányaitól vagy bármely egyéb szervtől". A 127. cikk (4) bekezdése értelmében pedig "[a]z Európai Központi Bankkal konzultálni kell [...] a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal kapcsolatban". Ezenkívül a Központi Bankok Európai Rendszere és az ECB alapokmányának 14.2. bekezdése és az EKB-val kellő időben folytatandó konzultációra vonatkozó 98/415/EK tanácsi határozat 4. cikke sem került betartásra.
Az MNB-törvény értelmében a miniszter közvetlenül részt vehet az MT ülésein, és ezáltal a kormány lehetőséget kap arra, hogy az MNB-t belülről befolyásolja. Ezenkívül a kormány részére előre meg kell küldeni az ülések napirendjét, ami korlátozza az MNB azon lehetőségét, hogy bizalmas megbeszéléseket tartson. Ráadásul az elnök díjazásának rendszere azonnali hatállyal, a hivatalban lévő elnökre nézve is változik, holott a módosításokat csak egy új elnöki megbízatás kezdetével volna helyénvaló alkalmazni, ezzel elkerülve, hogy a díjazás révén nyomást lehessen gyakorolni az MNB-re. Végezetül az elnöknek és az MT tagjainak esküt kell tenniük (az országhoz és annak érdekeihez való hűségről), márpedig az eskü szövege aggályos, mivel az MNB elnöke egyúttal az EKB Általános Tanácsának is tagja - véli Brüsszel.
A bizottságnak kétségei vannak az elnöknek és az MT-tagok felmentésére vonatkozó szabályoknál is, azok ugyanis kedveznek a politikai beavatkozásnak (még akkor is, ha az Országgyűlés javaslatot tehet a tanács valamely tagjának felmentésére) és visszaélésre alkalmasak. Kételyre adnak okot továbbá az MNB intézményi keretének gyakori változásai, például az MT megnövekedett taglétszáma, valamint az elnökhelyettesek számának az MNB szükségleteire való tekintet nélküli növelhetősége.