A nők kedvezményes nyugdíjának első számú tétele, hogy nem ugyanazt az időtartamot kell figyelembe venni a jogosultság elbírálásához, mint a nyugdíj összegének kiszámításához, azaz különválik a jogosító és a szolgálati idő fogalma – hangsúlyozza Farkas András.

A helyzetet bonyolítja, hogy a szolgálati időnek is négy fajtája van: a nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető idő, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idő, a keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett szolgálati idő és végül a nyugdíjszámításhoz figyelembe vehető szolgálati idő – sorolja blogján.

  • Az első, a nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető idő az összes szolgálati időt magában foglalja, a nyári diákmunkától kezdve a tanulmányi időkön át a nyugdíjigénylés napjáig tartó valamennyi munkaviszonyt.
  • A nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időt ezután azért kell különvenni, mert ebbe egy sor olyan időtartam nem számít bele, ami egyébként szolgálati időnek minősül (legjellemzőbb esetben a főiskolai, egyetemi tanulmányok ideje); ennek legalább 40 évnek kell lennie.
  • Harmadikként külön figyelembe kell venni a munkával szerzett szolgálati időtartamot is, mert nem elég, hogy egy nő megszerzi a 40 év jogosító idejét, hanem azon belül a főszabály szerint munkával, keresőtevékenységgel járó szolgálati idővel is kell rendelkeznie, amelynek legalább 32 évnek kell lennie.

Hogy még bonyolultabb legyen a dolog, a negyedik típusú időszak a nyugdíjszámításnál fontos, ugyanis ha volt olyan időszak az életünkben, amelyben nem értük el a minimálbért, akkor azt az adott szolgálati időszakot a nyugdíj kiszámításakor arányosítva lehet csak figyelembe venni.

A szakértő összefoglalója szerint hölgyek esetében a hatósági bizonyítványban vagy határozatban az előbbi négy kategóriából az első három helyen szereplő szolgálati idő mindig, napra pontosan szerepel, a negyedik pedig szükség esetén.

Ha teljesül a kettős időfeltétel – legalább 40 évi jogosító idő, azon belül legalább 32 év munka –, akkor adhatja be az érintett hölgy életkorától teljesen függetlenül a teljes öregségi nyugdíj iránti igényét. Ez abszolút speciális szabály, teljesen hungarikum, mivel a világon az egyetlen olyan nyugellátás, amelyet annak ellenére nem terhel semmilyen levonás, malus, hogy a korhatár betöltése előtt lehet igénybe venni.

A kedvezményes nyugdíj összegét az összes szolgálati idő alapján kell megállapítani. A nyugdíjszámítás során már sem a jogosító idő, sem a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő nem releváns.

A szolgálati időt a nyugdíj számítása során akkor kell arányosítani, amikor kisebb a járulékalap, mint a minimálbér. Erre példaként a szakember azt hozta, ha valaki részmunkaidőre van bejelentve (a jogosultság megállapításánál teljes napot kap, aki 4 vagy 6 órát dolgozik, de a nyugdíjszámítás során a tényleges keresete és a minimálbér arányában arányosítani kell ezt a szolgálati időrészt, ha a keresete nem érte volna el a mindenkori minimálbér összegét), vagy ha 50 ezer forintos tételes adót fizető főállású katásról van szó, vagy ha őstermelő.

További részletek itt olvashatók.