A Kehi az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a vizsgálat megállapította, hogy számos esetben indokolás nélkül, utólag módosították az értékelők által adott pontszámokat, úgy, hogy az befolyásolhatta a pályázók esélyeit a támogatások elnyerésére.

"A pályázati sorrend manipulálásának" következtében a támogatásoktól olyan pályázók is eleshettek, amelyek egyébként színvonalas pályázatot nyújtottak be - ismertették a vizsgálatot, amely - folytatták kommünikéjükben - azt is megállapította: a Norvég Alapot koordináló brüsszeli iroda jelezte az Ökotárs felé, hogy indokolatlanul magas azon pályázók elutasítása, amelyek egyébként magas pontszámot kapnak.

A Kehi a fentiek mellett olyan szabálytalanságokat tárt fel, mint nem támogatható költségek elszámolása, saját használatra szolgáló tárgyak beszerzése, szerződések visszadátumozása, szabálytalan költségátcsoportosítás és a megvalósítási határidő szabálytalan túllépése - sorolták. Hozzátették, előfordult az is, hogy a kedvezményezettek ugyanazon költséget több támogatási szerződés terhére is elszámolták, illetve olyan cégtől származó számlákat számoltak el, amely az adott időpontban már nem létezett.

A támogatások felhasználásával összefüggő szabálytalanságok öt esetben megalapozzák a költségvetési csalás, nyolc esetben pedig a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúját, egyes esetekben a dokumentumok visszadátumozása miatt a magánokirat-hamisítás gyanúja is felmerül - közölték, jelezve, hogy ezekben az ügyekben a hivatal feljelentést tesz.

A Kehi megállapítása szerint a vizsgált 55 kedvezményezett közül 21 szervezet esetében egyértelmű kapcsolat volt kimutatható a kedvezményezett és valamelyik lebonyolító szervezet vezetői, munkatársai vagy a pályázatok bírálatában részt vevő külső emberek között. Az is megállapítható volt - folytatták -, hogy az Ökotárs folyamatos jelleggel, összesen mintegy százmillió forint összegben nyújtott kölcsönöket, amelyekből a Norvég Civil Támogatási Alapból támogatásban részesült kedvezményezettek is részesültek. E kölcsönök után az Ökotárs kamatot is felszámított - tették hozzá.

Tájékoztatásuk szerint a kölcsönök ügyében a Kehi által megtett feljelentés alapján jelenleg is tart a nyomozás jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja miatt. "A Ökotárs és a pályázatkezelésben közreműködő konzorciumi partnerei igyekeztek akadályozni a vizsgálatot. Megtagadták ugyanis azon dokumentumok (a pályázatok elbírálásával kapcsolatos jegyzőkönyvek, a bírálók listája, az értékelők által adott pontszámok, a vesztesek listája) átadását, amelyek alkalmasak lettek volna az elbírálás folyamatának nyomon követésére" - olvasható a Kehi közleményében.

Emellett valószínűsíthető - írták -, hogy a vizsgálat és a folyamatban lévő nyomozás akadályozása érdekében adatokat töröltek, illetve az elektronikus levelezés egy részét megsemmisítették. Közleményük szerint az is előfordult, hogy a szabályszerűség látszatának biztosítása érdekében egyes dokumentumokat a Kehi ellenőrzéséről tudomást szerezve utólag gyártottak le.

A Kehi nem is vizsgálódhatna

Civil szervezetek - köztük az Ökotárs is - többször hangsúlyozták, hogy aKehi vizsgálatát törvénytelennek, a civil szféra elleni rágalomhadjáratot pedig félelemkeltésnek tartják. A norvég alapos pénzekhez a magyar kormánynak semmi köze, hieszen nem magyar közpénzekről van szó.

Móra Veronika, az Ökotárs vezérigazgatója korábban elismerte ugyan, hogy nem adtak át minden kért adatot a Kehi-nek, mivel - mint hangsúlyozta - a pályázó és a támogatott szervezetekkel és az értékelésekkel kapcsolatos adatok felett nem rendelkeznek, a támogatottak, illetve a támogatók hozzájárulása nélkül nem adhatják ki. Az ehhez szükséges engedélyeket pedig azért nem kérték meg az érintettektők, mert úgy vélik, a Kehi-vizsgálat úgy, ahogy van, törvénytelen, hiszern nincs sem hazai, sem nemzetközi törvényi falhatalmazás és jogszabályi alap arra, hogy a Kehi a Norvég Civil Alapot vizsgálja. Másrészt olyan érzékeny adatok is vannak a kért információk között, melyeket nem látnak biztonságban, ha elkerülnek tőlük.

Az Ökotárs szerint a magyar kormánynak a jelenlei egyezmény alapján nincs joga beleszólni a pénz elosztásába, hiszen Norvégia, Izland és Liechtenstein az EU-val kötött megállapodás alapján támogatja a gyengébben fejlett uniós országok felzárkózását. Azt egy 2011-es kormányközi egyezmény rögzíti, hogy ők milyen célokra és hogyan adnak pénzt, milyen keretek között. Eszerint a 12 magyar célkitűzés egyike a Civil Alap, amelynek esetében nem a magyar kormány vagy annak bármely szerve, hanem egy brüsszeli programoperátor választja ki a magyarországi lebonyolítót, ami jelen esetben az Ökotárs, amelyet pályázaton választottak ki erre. A kormány képviselői ugyanakkor megfigyelőként részt vesznek a bírálóbizottságok ülésein - emelte ki Móra.

Az Ökotárs igazgatója az alapítvány ellen folyó eljárásokkal kapcsolatban megjegyezte, két vád van: a hűtlen kezelés és a jogosulatlan pénzügyi tevékenység. Az elsővel vagyoni hátrányt kellene okozni valakinek, de az Ökotárs osztja a pénzt, nem pedig elvesszi, a második kérdésnek pedig semmi köze a Norvég Alaphoz. Az Ökotárs más civil szervezeteknek adott kölcsönt a saját vagyonából, nem norvég programok előfinanszírozási segítségeként egyedi kérelemre, és csak alkalmilag, nem üzletszerűen.

Az Ökotárs elnöke járt Obamánál

Míg Szíjjártó Pétert kedden John Kerry külügyminiszter helyettese fogadta az egyesült államokbeli látogatásán, a kormány által kipécézett Ökotárs Alapítvány vezetője, Móra Veronika egy nemzetközi szakértői csapat tagjaként szeptember második felében járt az amerikai elnöknél, Barack Obamánál - tudta meg a hvg.hu. Az információnkat az USA budapesti nagykövetségén is megerősítették. Móra Veronika ugyanis tagja volt idén annak az USA nagykövetségei által szervezett nemzetközi látogatói programnak, melyet pályájuk közepén járó, már nagy tapasztalattal rendelkező civil és kormányzati vezetőknek szerveznek, akik lehetőséget kapnak arra, hogy egy programsorozat keretében találkozzanak fontos amerikai közszereplőkkel, intézményi képviselőkkel. A programba a világ összes tájáról választanak be minden évben szakembereket, az egyik programgazda a Clinton Alapítvány. Móra látogatásának nem az amerikai elnökkel történő találkozás volt a célja - teszi hozzá a hvg.hu.