Idén augusztus 6-ától az MNB irányadó eszköze a kéthetes MNB-kötvény helyett a kéthetes jegybanki betét lett, így ez az eszköz képezi a bankrendszeri forintlikviditás-alakulás elemzésének alapját.
Szeptemberben a hitelintézetek kéthetes betéteinek átlagállománya csaknem 1350 milliárd forinttal, 4956,2 forintra nőtt augusztushoz képest, valamint megszűnt a kéthetes MNB-kötvények állománya.
A hitelintézetek bankszámláinak átlagos egyenlege kismértékben, 7,5 milliárd forinttal 477,8 milliárd forintra csökkent az előző hónaphoz képest. A forgalomban lévő készpénz átlagállománya szeptemberben tovább emelkedett: az augusztusi 3579-ről 3599,7 milliárd forintra.
Az MNB összesítése szerint a központi kormányzat betéteinek átlagos állománya gyakorlatilag változatlan szinten maradt (1747,2 milliárd forint), míg a hó végi állományok jelentősen nőttek és 2013 milliárd forintot tettek ki az előző havi 1713 milliárd után. Ennek oka, hogy a forint állampapír-kibocsátás meghaladta a lejáratokat, illetve a hónap második felében áfa befizetések történtek és európai uniós transzferek érkeztek. Az utóbbi tényező hozzájárult a külföldi követelések átlagos állományának emelkedéséhez is.
Július 1-jétől megszüntették a növekedési hitelprogram harmadik pillérének keretében meghirdetett euró devizacsere tenderek kiírását, a fennálló ügyletek havi átlagállománya 244,7 milliárd forintot tett ki.
A bankrendszer MNB-nél vezetett bankszámláinak átlagos egyenlege a szokásos mértékben haladta meg a tartalékkötelezettség összegét, a túltartalékolás 5,6 milliárd forint volt, ami továbbra is mérsékelt nagyságú a 472 milliárd forintos tartalékkötelezettséghez képest. Szeptemberben az egynapos bankközi kamatláb a kamatfolyosó alsó felében tartózkodott.