„Az elmúlt hónapok makrogazdasági adataiból az a kép rajzolódik ki, hogy ez a harmadik negyedév mégsem lesz olyan erős, mint amire korábban számítani lehetett”

– fogalmazott az Economx megkeresésére Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Tavaly, de még az év elején is nemhogy a kormányzat, de még az elemzők többsége is 3 százalék feletti növekedést várt a magyar gazdaságtól. Aztán szembejött a valóság: a prognózisok egyre kisebbek lettek, Virovácz például most már nem nagyon vár 1 százalék feletti növekedést a bruttó hazai össztermékben (GDP) az idei évre.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közli első becslését a harmadik negyedéves GDP volumenéről. A második negyedévben a nyers adatok alapján 1,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,4 százalékkal haladta meg a GDP az egy évvel korábbit, míg az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,1 százalékkal mérséklődött – itt korábban 0,2 százalékos visszaesésről írt a KSH, azonban a hivatal visszamenőleg módosította a GDP-adatsorát, és a revidiált adatok szerint „csak” 0,1 százalékos volt a második negyedéves visszaesés, míg a szezonálisan tisztított év/év-es adat 1,3 százalék volt. Összességében eddig 2024 első felében a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 1,3, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,5 százalékkal volt nagyobb az előző év azonos időszakinál.

Kapcsolódó

Felsejlik a technikai recesszió réme

Az adatok alapján úgy fest, hogy Virovácz szerint ismét előkerült a technikai recesszió réme – három éven belül ez már a második ilyen eset, amikor legalább két egymást követő negyedévben zsugorodik a magyar GDP volumene. „Az én számításaim alapján a harmadik negyedévben 0,4 százalékkal eshetett vissza a GDP negyedéves alapon, ami vélhetően egy stagnálást jelent majd az év/év indexben” – fogalmazott az elemző.

A magyar gazdaság borzasztóan alulteljesít az év eleji várakozásokhoz képest: a 3 százalékos prognózisoktól szép lassan eljutottunk oda, hogy most már az is jónak tűnhet, hogyha az 1 százalékos növekedést sikerül összehozni 2024-ben.

Mielőtt ezt a német gazdaság nyakába varrnánk – részben ez a német gazdaság, az eurózóna, az ipar, a globális ipari teljesítménynek a problémaköre –, azt ne feledjük, hogy a nettó exportunk továbbra is pozitívan járul hozzá a GDP-hez – emelte ki a Virovácz Péter, aki szerint „annyira rossz a belső kereslet” a magyar gazdaságban, hogy az olyan szinten fékezi az importot, hogy még egy „ilyen botrányosan gyenge exportteljesítmény” mellett is képes a külkereskedelmi egyenlegünk pozitív növekedési oldalt biztosítani.

„A mezőgazdaságot nem látjuk pontosan, erre csak becslések vannak. Benne lehet a pakliban egy még rosszabb adat, de benne lehet egy jobb adat is, mert a mezőgazdaság nagyjából kiszámíthatatlan, összességében valószínűleg rossz lett a teljesítménye”

– mondta az elemző, hozzátéve, hogy ráadásul pont a harmadik negyedévben a legnagyobb a súlya az agráriumnak a GDP-ben. Szerinte minden jel arra utal, hogy ha lesz is végül pozitív meglepetés, „az maximum az agráriumnak lesz köszönhető”.

Mit mondott a kormány?

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a második negyedéves adatokat értékelve még a nyáron azt közölte, hogy a belső kereslet állapota óvatos optimizmusra ad okot: a reálbérek 9 hónapja tartó növekedésének és az óvatossági motívum fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása. Ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom 5 hónapja tartó folyamatos növekedése, valamint az, hogy a turizmus az év első felében közel 8 százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest. A külső keresletben azonban még nem látszik, mikor jön el a fordulópont, ami szerinte két fő okra vezethető vissza: a szomszédunkban folyó elhúzódó háborúra és az Európai Unió versenyképességi problémáira. A háború, a hadiipar és a segélyek finanszírozásán keresztül rengeteg pénzt von el a gazdaságtól és a fejlesztésektől, valamint bizonytalanságot kelt a piacokon, ezáltal visszafogja a befektetéseket és gátolja az óvatossági motívum drasztikus enyhülését. Azonban ha a háború a közeljövőben véget ér, akkor a magyar növekedés ismét elérheti a dinamikus 4 százalékos szintet.

A kormány szerint jövőre 3-6 százalék között alakulhat a GDP növekedési üteme. Virovácz úgy véli – aki szerint ez egy elég tág becslés –, a növekedésünk inkább a 3 százalékhoz lehet majd közelebb.

„Lehet valami esélye – soha, nem mondjuk, hogy soha –, de hogy egy ilyen harmadik negyedév után, amit most várunk, már pusztán az áthúzódó hatások miatt is, a statisztikai hatások miatt egész egyszerűen inkább a 3 százalék tűnik reálisnak” – mondta arra felvetésre, hogy a 4,5 százalékos „alappálya” is valószínűtlennek tűnik a friss adatok tükrében.

Mit mondott a jegybank?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberi inflációs jelentésében azt írta, hogy 2024 második negyedévében folytatódott az éves bázisú GDP-növekedés, azonban negyedéves alapon mérséklődött a hazai gazdaság teljesítménye, így az idei év egészében „visszafogott maradhat a bővülés, amit főként a háztartások fogyasztása támogat”. Az MNB szeptemberi várakozásai szerint a magyar gazdaság idén várhatóan 1,0–1,8 százalékkal, jövőre pedug 2,7–3,7 százalékkal bővül.

A legfrissebb előrejelzést a magyar gazdaságra vonatkozóan pénteken az S&P adta, mely megerősítette a magyar államadósság-kötelezettségek befektetési ajánlású, „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását. A hitelminősítői döntéshez fűzött kommentárjában a cég azt közölte, hogy

várakozásaik szerint a magyar gazdaság idén 1,6 százalékkal, jövőre pedig 3 százalék körül bővülhet,

tekintettel arra, hogy várhatóan a beruházások bővülési üteme és a külső kereslet is élénkül, mindemellett a hazai magánszektor is „kitartóan fogyaszt”.