Bár a választási rendszer márciusi főpróbáján többször belassult a rendszer, Gáva Krisztián, a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese elmondta, hogy bár valóban volt probléma, de azóta több próbát is tartott az NVI és most rendben működik.
Az elnökhelyettes szerint tavaly áprilisban sem omlott össze a választási rendszer, "csak háromnegyed óráig nem volt elérhető, amíg átálltunk a tartalékportálra." Azt is elmondta, hogy "a vizsgálat megállapította, hogy erőforrás-hiány okozta a bajt. Ezt az NVI megoldotta, bővítettük a rendszert, az ehhez szükséges eszközöket tavaly beszereztük."
Azt viszont a májusban sem várhatjuk, hogy az elejétől a végéig követni tudjuk majd az eredményeket, hiszen adatokat addig nem lehet nyilvánosságra hozni, amíg az utolsó szavazóhelyiség be nem zárt Európában, ami 23 órakor lesz Olaszországban. Ekkora a magyar adatok vélhetően 90 százalékos feldolgozottságnál fognak már állni.
Ugyanakkor azt Gáva is elismerte, hogy nem lehet kivédeni, hogy a pártdelegáltaktól kapott adatok alapján a pártok és a sajtó is értesüljön arról, milyen eredmények születtek. "Tehát adatszivárgás abszolút lehetséges" - fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogyan akarják meggátolni, hogy korábbi gyakorlatoktól eltérően idén májusban a pártok ne egymásról másolják majd az adatokat és az aláírásokat, az elnökhelyettes elmondta, hogy ellenőrzik a leadott adatokat és összevetik a névjegyzékkel, de "választási irodák annyit tudnak megnézni, hogy az íven szerepel-e aláírás és nem nyilvánvalóan másé, azaz például Nagy István neve mellett nem egy tisztán kiolvasható Kis József van. De ha az aláírás nem kiolvasható, a választási irodák nem tudják vizsgálni az aláírás hitelességét. Nem vagyunk írásszakértők. Három nap alatt senkinek nincs se kapacitása, se tudása arra, hogy a szignók hitelességét megvizsgálja."