Nem érte meglepetésként a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK) Csák János innovációs és kulturális miniszter csütörtök esti bejelentése arról, hogy a kormány úgy döntött, a felsőoktatásban 2024-től eltörlik a nyelvvizsga-kötelezettséget, de továbbra is követelményként írják elő valamely nyelvből a nyelvi érettségit.

Lehet ezzel a lehetőséggel jól is élni

A HÖOK-kal egyeztetett a kormány, válaszolta a Napi.hu-nak Budai Marcell, a HÖOK kommunikációs igazgatója. Ez utóbbi döntés is része a felsőoktatás átalakításának, így az egyetemek a döntéssel nagyobb szabadságot kapnak a hallgatói életutak megszervezésében.

Nem ördögtől való, hogy a felsőoktatási felvételi során az 500 pontból 100-ról az egyetemek dönthetnek, előírhatnak emelt szintű érettségit, nyelvvizsgát.

És akár saját felvételit is szervezhetnek majd és vizsgálhatják a soft skilleket is, utóbbiak olyan készségek, amelyek személyes és szociális tulajdonságokat jelentenek és nem a tudáshoz kapcsolódnak. Lehet a nyelvvizsga-kötelezettség eltörlésének lehetőségével Budai Marcell szerint jól is élni, az intézményeknek kell eldönteni, hogy hogyan alkalmazzák.

A HÖOK abban bízik, hogy emelkedni fog a felsőoktatáshoz való hozzáférés lehetősége vagy legalább is nem fog csökkeni, és az egyetemek sem irreálisan magasra, sem irreálisan alacsonyra nem fogják állítani a felvételhez szükséges követelményeket. Arra a kérdésre, hogy a 2021-es 2022-es tanévben hány diploma ragadhatott benn nyelvvizsga hiánya miatt, még nincsenek pontos adatai a hallatói önkormányzatoknak, de pár hét múlva már lesznek - mondta Budai Marcell.

Tavaly a járvány miatt 25 ezer diplomát adtak ki nyelvvizsga nélkül, 2020-ban pedig 115 ezret.

A világjárvány magyarországi kitörésének évében a hallgatók egy része azért nem tudta megszerezni a nyelvtudást igazoló bizonyítványt, mert 2020 márciusában a nyelviskolák és a nyelvvizsgaközpontok is bezártak, sokáig csak online órákat és vizsgákat tarthattak.

A HÖOK szerint a jövőben a közoktatásban kell majd olyan nyelvi képzést megvalósítani, ami garantálja azt, hogy ha valaki leérettségizett, akkor rendelkezzen egy olyan nyelvtudással, ami társalgási szintű nyelvtudást jelent számára. A hallgató szervezet szerint fontos, hogy az értelmiségiek beszéljenek legalább egy nyelvet, de persze vannak olyan szakok a felsőoktatásban is, ahol ezt el lehet engedni.

Már ősszel jöhet a nyelvvizsga-amnesztia

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HŐOK) kormányzati információi szerint, amennyiben a Csák János által tegnap bejelentett felsőoktatási nyelvvizsga-kötelezettség eltörléséről szóló törvény hatályba lép, már 2022 őszén a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy a diplomákat kiadják a nyelvvizsga hiányában is - mondta a Napi.hu-nak Budai Marcell a HÖOK kommunikációs igazgatója.

Azon szakok, intézmények amelyek elengedik a középfokú nyelvtudás megkövetelését diplomásaiktól nyilvánvaló presztízsveszteséget szenvednek el - mondta a Napi.hu-nak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke. Véleménye szerint utóbbi intézmények olyan diplomás értelmiségieket fognak kibocsátani, aki se közvetlen szakterületén se azon túl nem képes naprakészen tájékozódni, tudását fejleszteni, ez magáról az intézményről állít ki bizonyítványt.

A szakember szerint az borítékolható, hogy az emelt szintű érettségi, mint követelmény a szakok egy részén meg fog szűnni.

Az, hogy az egyetemek saját hatáskörben milyen kimeneti követelményt fognak meghatározni alapvetően azon múlik, hogy az oktatáspolitikához hasonlóan csak fél-egyéves távlatban képesek mérlegelni vagy képesek lesznek, és lehetőségük is lesz a hazai felsőoktatás és az adott egyetem - tegyük hozzá a társadalom - hosszabb távú érdekeit is figyelembe venni.

Az egy fantazmagória, hogy az egyetemek a követelmény eltörlésére saját nyelvoktatásuk fejlesztésével válaszolnának, mint ahogyan azt a miniszter meglebegtette - véli Rozgonyi Zoltán. Tizenöt éve zajlik az egyetemi nyelvoktatás leépítése, még elit egyetemen is problémát jelent az, hogy nincs pénz festékpatront venni a tanszéki nyomtatóba, nemhogy nyelvoktatás-fejlesztésbe fogni.

Nem valósultak meg a vállalások

A szakember szerint változtatás hátterében elsősorban az áll, hogy a diplomások aránya a felnőtt lakosságban messze elmarad a vállalt mutatóktól és ez már nem csak szépségfolt, hanem gazdasági következményei is lehetnek. A szabályozáshoz egyébként a szakember szerint indokolt volt hozzányúlni.

Tökéletesen abszurd volt, hogy a felvételi pluszpontoknál a jogszabály szerint egyenértékű B2-es nyelvvizsga 28 pontot, míg a szintén B2-es tudást elváró emelt szintű nyelvi érettségi 50 pontot ért, sőt a valódi, rugalmasan akár a szakmában is használható nyelvtudást igazoló C1-es nyelvvizsga is csak 40-et.

 

A Corvinusnak tetszik, de nem változtatnak

A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) stratégiai céljaihoz illeszkedik a kormány által tervezett felsőoktatási felvételi reform, így az egyetem üdvözli a kormánydöntést arról, hogy az egyetemeknek jóval több jogosítványuk lesz a hallgatók kiválasztásában. Ugyanakkor a Napi.hu-nak küldött válaszukban hangsúlyozták:

nem kívánnak azon változtatni, hogy a diploma megszerzését nyelvvizsgához kötik.

Megkerestünk több felsőoktatási intézményt, de később ígértek választ.