Az öt szervezet képviselői megjegyzik, hogy értetlenül állnak Lázárnak éppen a Portfolio konferenciáján tett bejelentése előtt, hiszen előtte számos kormányzati lépés, illetve döntés és megszólalás mutatott abba az irányba, hogy lesznek lakossági energiahatékonysági pályázatok a 2014-2020-as programozási ciklusban. Az öt szervezet ezért és a Lázár által megjelölt 2 százalék feletti gazdasági növekedés elérése érdekében egyeztetésre hívja a kormány képviselőit, hogy a magyar otthonok rezsicsökkentő és energiahatékonysági felújításaiból fakadó gazdasági előnyöket megvitassák, illetve a lehetséges utakat bemutassák. Az alábbiakban az öt szervezet levelét tesszük közzé.

  • Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ,
  • Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft.,
  • Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség,
  • Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete és a
  • Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC)

csalódottan áll Lázár János miniszter úr azon bejelentése előtt, miszerint uniós forrásokból nem lenne lakossági energiahatékonysági pályázat a 2014-2020-as programozási ciklusban.

Különösen azért áll értetlenül a szakma ezen nyilatkozat előtt, mert az elmúlt években több jelentős, erős elköteleződést mutató kormányzati intézkedés jelent meg erről, úgy mint Nemzeti Épületenergetikai Stratégia elfogadásáról szóló kormányhatározat vagy az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről Szabó Zsolt államtitkár nyilatkozata.

Az elmúlt évek tapasztalata szerint óriási igény van a magyar otthonok rezsicsökkentő energetikai korszerűsítésének állami ösztönzésére és támogatására. Az emberek tudják, hogy szigeteléssel, ablakcserével és a fűtőkészülékek cseréjével jelentősen csökkenthetők a rezsiköltségek, mely ma egy átlagos háztartás összkiadásainak negyedét teszi ki a lakásfenntartással együtt. Vásárlóerő-paritáson a földgáz és villamos áram együttes költségeit tekintve a legdrágábbak között vagyunk.

A magyar lakások több mint kétharmada rezsicsökkentő energetikai korszerűsítésére szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása. Az elmúlt évtizedben a lakások energiahatékonysági javulását tekintve az uniós tagállamok között nagy az elmaradásunk, az uniós átlagszám a magyarnál 2,5-szer magasabb.

Egy korábbi felmérés szerint a családok egynegyede korszerűsítene a következő három évben. Az emberek 87%-ának azonban nincs megtakarítása, hitelt csak drágán tud felvenni, és a lakosság számára korábban megnyílt, az igényekhez képest csekély keretösszegű pályázati források pár nap alatt kiapadnak. Ők önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11%-a venne fel hitelt a beruházáshoz, így a fejlesztések egyik legnagyobb gátját a forráshiány jelenti.

A lakóépületek teszik ki Magyarország teljes primer energiafelhasználásának (kb. 1000 petajoule) nagyjából egyharmadát. A közintézmények energiafogyasztása ennek mindössze töredéke, azon egyszerű oknál fogva, hogy a 2,7 millió lakóépülethez képest a középületek száma igen csekély, mindössze néhány ezer. Nem véletlen, hogy az idén elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában a kormány a lakóépületekben 38 PJ megtakarítást tűzött ki 2020-ig, míg a középületekben mindösszesen 1,6 PJ-t. Ezek szerint a lakóépületekben sokkal kevesebbe kerül energiát megtakarítani, mint a középületekben: előbbiben 1 PJ energia megtakarítása átlagosan 42 milliárd forintba, utóbbiban 95 milliárd forintba kerül. Minden 1% megtakarított energia 2,6%-kal csökkenti a földgáz importot.

A lakossági források megvonása miatt elmaradó beruházások nyomán a beruházással összefüggő áfabefizetések, valamint a többletfoglalkoztatás nyomán létrejövő jelentős többlet közteherviselési bevételek elmaradása hosszú távon százmilliárdos kiesést is eredményezhetnek a magyar költségvetésnek.

Az energiahatékonyság minden elemében és hatásában az infrastrukturális beruházásokkal mutat hasonlóságot, azaz a magyar emberek otthonainak rezsicsökkentő felújítása egyben jelentős gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő és költségvetési bevétel-növelő hatással rendelkezik.

Öt szakmai szervezet által kidolgozott Hazai Hatékonyság Program számításai szerint - melyet a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is alátámasztott - a 2020-ig tartó időszakban már évi 40 ezer lakás, azaz 100 ezer ember otthonának rezsicsökkentő felújítása több tízezer munkahelyet is teremtene országos elosztásban, évi 70 milliárd Ft költségvetési többlet-bevétel keletkezne, 2020-ra már évente közel 100 milliárdnyi energiaköltséget takarítana meg az ország - a földgázimport 4%-kal csökkenne.

Egyeztetésre hívjuk ezért a Kormány képviselőit annak érdekében, hogy a magyar otthonok rezsicsökkentő és energiahatékonysági felújításaiból fakadó gazdasági előnyöket megvitassuk, és a 2 % feletti gazdasági növekedéshez vezető egyik lehetséges útként bemutassuk.

A Kormányzat részéről érthető az a törekvés, hogy a lakás- és háztulajdonosokat bevonja felújítási költségek fedezésébe, de állami ösztönző programok nélkül nem fog elindulni egy intenzív lakossági energiahatékonysági korszerűsítési folyamat, amely érdemben csökkentheti energiahatékonysági lemaradásunkat.

Javasoljuk ezért a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben megnevezett innovatív finanszírozási programok és zöldbanki koncepció kidolgozásának és elindításának felgyorsítását, abba társadalmi szervezetek bevonását.

Felhívjuk egyben a figyelmet arra, hogy az operatív programok módosításának kezdeményezése jelentősen visszavetheti minden érintett operatív program a végrehajtását. Az energiahatékonysági korszerűsítések egyben hozzájárulnak hazánk klímavédelmi céljaihoz, mivel elősegítik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését is. Az esetlegesen elmaradó beruházások pedig komoly kockázatot jelentenek uniós tagságunkból fakadó kötelezettségeink teljesítése terén, beleértve

  • a tagállamok energiahatékonysági kötelezettségeinek teljesítését;
  • a központi fűtőkészülékekre és vízmelegítőkre vonatkozó uniós rendeletek energiahatékonysági kötelezettségeinek való megfelelést (amelyek nyomán az új gázkészülékek zárt rendszerként elejét veszik a CO-mérgezéseknek is);
  • a Brüsszelnek benyújtott Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában megjelölt célszámok teljesülését
  • a szigorodó épületenergetikai követelményeknek való megfelelést;
  • energiahatékony új lakóépületek érdemi volumenű megjelenését.
Fülöp Orsolya szakmai igazgató, Energiaklub
Szalai Gabriella programigazgató, Magyar Energiahatékonysági Intézet
Vidor Győző, Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség,
Versits Tamás elnök, Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete
Baross Pál elnök, Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC)