Eszerint az MNB monetáris tanácsa (MT) megítélése szerint folytatódhat a magyar gazdaság bővülése. A kibocsátás az erősödő gazdasági aktivitás mellett is elmarad potenciális szintjétől, és csak a jövő év során közelítheti meg azt. A belső keresleti tételek élénkülésének ellenére külső piacaink elhúzódó kilábalása miatt a kapacitáskihasználtság csak fokozatosan javulhat. A foglalkoztatás növekedése mellett a munkanélküliségi ráta az év eleje óta stagnál, de még meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. Az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat.

Az MT több tagja is kiemelte, hogy a jelenlegi kamatszint támogatja az inflációs cél középtávú elérését és biztosítja a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését. Többen hangsúlyozták, hogy a júliusi döntés előretekintő iránymutatását követően a hitelesség szempontjából az alapkamat tartása összhangban van a piaci várakozásokkal és illeszkedik a korábbi kommunikációhoz. Más tanácstagok megjegyezték, hogy jelenleg szimmetrikusnak ítélik meg az inflációs kockázatokat, így nem látják indokoltnak a monetáris politikai irányultság változtatását. Egy tanácstag kiemelte, hogy véleménye szerint semmi nem indokolja a tartósan laza monetáris politikai kondíciók, valamint a jelenlegi alapkamat módosítását, mert érdemi makrogazdasági változás nem következett be, ami módosította volna az inflációs környezetet.

Indokolt az óvatosság

A nemzetközi befektetői hangulat némileg romlott az elmúlt hónapban, főként a kiéleződő geopolitikai konfliktusok, illetve a Fed kamatemelésével kapcsolatos várakozások módosulásának hatására. A hazai pénzügyi eszközök kockázati felárai érdemben nem változtak, a forint árfolyama - jórészt a régiós devizákkal együtt - gyengült. Hazánk sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség, és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. Az ország kockázati megítélését javíthatja az MNB önfinanszírozási koncepciója is. A tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság továbbra is óvatos monetáris politikát indokol.

Az elnök a vitát követően szavazásra bocsátotta a felmerült javaslatot. Az alapkamat tartását egyhangúlag, az összes tanácstag támogatta. Több döntéshozó is kiemelte, hogy a jelenlegi kamatszint támogatja az inflációs cél középtávú elérését. Több tanácstag azt is hangsúlyozta, hogy hitelességi szempontból az alapkamat tartása összhangban van a piaci várakozásokkal és a jelenlegi makrogazdasági kilátások alapján a monetáris kondíciók tartósan lazák maradhatnak.

Az ülésen nyolcan (Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Kandrács Csaba, Kocziszky György, Matolcsy György, Pleschinger Gyula és Windisch László) voltak jelen, a kamatvágási ciklust már jóval korábban megállítani akaró kilencedik tag, Cinkotai János nem volt ott..

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az MT megítélése szerint az alapkamat aktuális szintje összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. Előrejelzéseinek feltételeinek teljesülése mellett a középtávú inflációs cél elérése a jelenlegi laza monetáris kondíciók tartós fenntartásának irányába mutat - olvasható a dokumentumban.

A tanács következő kamatmeghatározó ülését szeptember 23-án tartja, amelyről 2014. október 8-án 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.