A képviselők megkezdték a tavalyi zárszámadási törvény vitáját a parlamentben - az előterjesztő kormány, de még inkább a Fideszes vezérszónok Szijjártó Péter megragadta az alkalmat még egyszer nekimenjen a Bajnai-kormánynak és elődjének Gyurcsány Ferencnek. A jó hír, hogy a törvény elfogadásával vélhetően lezárulhat a visszafele mutogatás és az elmúlt "nyolc év hibás gazdaságpolitikájának" ostorozása, ami az Orbán-kormány kommunikációjának origója volt, amíg azt a válság elleni harc és az országmentés át nem vette.

Elmélyült államadóssággal továbbá hasonlóan égető társadalmi és szociális problémákkal vette át a kormányzást 2010-májusában az Orbán kormány - mondta  vitaindítójában Cséfalvay Zoltán, nemzetgazdasági államtitkár, aki az előterjesztő Matolcsy Györgyöt helyettesítette. A költségvetésben 600 milliárd forintos lyuk tátongott, az államháztartás hiánya a GDP hét százaléka lett volna a beavatkozások nélkül - amely az összeomláshoz vezetett volna. A beavatkozások után 4,2 százalékon sikerült teljesíteni a hiányt a kormánynak - mondta az államtitkár -, amely megközelítette az eredetileg kitűzött 3,8 százalékos célt és amit az önkormányzatok nélkül sikerült is teljesíteni - tette hozzá.

Cséfalvay szerint a kormány csapdahelyzet örökölt elődjétől, olyan problémákkal amelyeket nem lehetet előre látni, ezek között említette a magas államadósságot, a háztartások eladósodottságát illetve az alacsony fogyasztást. A kormány akciótervei kiigazították a folyamatokat, ráadásul úgy, hogy azok ne fékezzék a gazdasági növekedést. Így a GDP a tervezett 0,9 százalékos csökkenés helyett 1,2 százalékkal nőtt 2010-ben.

A Bajnai-kormány sem a bevételeket, sem a kiadások nem tervezte meg jól: negatívan befolyásolták a hiányt a vagyonadó eltörlése, az áfa-visszafizetések 2010-re tolása. Az szja-bevételeket túltervezték - ugyanis a 2009-es számok sem teljesültek - amelyek a 2010-es tervezés bázisa voltak.

A Orbán-kormány olyan kiigazítást akart végrehajtani az akciótervekkel - amely nem a lakosságra terheli ennek többletterheit. A kormány első lépésben 120 milliárdos megtakarításról döntött - mondta Cséfalvay -, ám az év végén a költségvetési kiadások ennek ellenére magasabbak lettek a tervezettnél. A kormány ekkor döntött az átmeneti válságadók bevezetéséről, amelyet azon ágazatokra vetett ki, amelyek a legegészségesebben vészelték át a válságot.

Cséfalvay szerint kizárólag csak az új kormány intézkedéseinek köszönhető, hogy a hiány a tervezett 3,8 százalékának közelében teljesült. Ugyanakkor az államtitkár nem említette az akciótervben a kkv-szektor )kis és középvállalatok) társasági adócsökkentését, amely mintegy száz milliárddal csökkentette a költségvetési bevételeket - a másik oldalon a cégek forrásait.

Szijjártó Péter: meghamisították a költségvetést

Cséfalvay értékelésére Szijjártó Péter még pár lapáttal rátett: a költségvetési bizottság alelnökeként felszólaló miniszterelnöki szóvivő emlékezettet arra, hogy 2010 első fele a Gyurcsány korszakot lezáró utolsó félév volt, ami semmiben nem különbözött az azt megelőző hét és fél évtől. Ebben az időszakban az államháztartási hiány elszállt , a költségvetés hiányát csak az időleges megszorításokkal tudták kordában tartani.

Szíjjártó szerint ebben az időszakban számos esetben adathamisítás történt, vagy a valós adatokat eltagadta a kormány. Ezért szerinte az ország hitelessége romokban hevert, még 2010 májusában is. Véleménye szerint a 2010-es költségvetés tele volt trükkökkel és hamis adatokkal, ezért az Orbán-kormánynak azzal kellett szembesülnie, hogy az tarthatatlan és hamis számokra épül 2010-es hiánycél vagyis az beavatkozások nélkül nem tartható. (Mind Oszkó Péter, korábbi pénzügyminiszter, mind Bajnai Gordon, miniszterelnök úgy állt fel a bársonyszékéből, hogy kijelentették: tartható a 3,8 százalékos hiánycél - ha az Orbán-kormány hajlandó meghozni az ehhez szükséges, a GDP fél százalékára rúgó intézkedéseket.)

Szíjjártó szerint ezen túl többletkiadást jelentett a közrend megszilárdítása, a vörösisszap katasztrófa elhárítása, valamint az egészségügyi intézmények konszolidálása.  Szijjártó szerint már 2010 májusban világos volt, hogy a 3,8 százalékos hiánycélt tartani kell, ennek érdekében a kormány az országot a "saját lábára állította", vagyis felmondta az IMF szerződést és a lejáró hiteleket a pénzpiacokról finanszírozta.

Ezen döntéssel párosultak azok a nem konvencionális gazdaságpolitikai intézkedések, mint a külöadók kivetése a "nyugdíjtőzsde" megszüntetése - amelyek Európában elfogadottá váltak. Szíjjártó szerint ezen intézkedéseknek köszönhető, hogy az alig pár hónapos kormánynak sikerült megállapodnia mind az Audival, mind a Mercedessel új több száz milliárdos magyarországi beruházásokról (és nem az kormányváltást megelőző hónapokig tartó aprómunkának - a szerk.)

Domokos: már az eredmény, hogy nem szállt el a hiány

2010 két kormány költségvetése volt - év közben jelentősen módosult a büdzsé szerkezete, hisz csak a minisztériumok száma 13-ról nyolcra csökkent - fogalmazott Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke parlamenti felszólalásában. Az Orbán-kormány az év közben többször módosította költségvetési törvényt, illetve az azt megalapozó adótörvényeket. Az ÁSZ elnöke jelentős eredménynek nevezte, hogy mindezek ellenére a költségvetés év közben nem "szállt el" - ez inkább az év második felében meghozott intézkedéseknek volt köszönhető.

A magyar hiány nem éri el az uniós átlagot, ám a globális válság miatt egyértelmű, hogy nem növelhető a hiány illetve az államadósság. Amíg az államadósságot nem csökkenti számottevően a kormány,, addig nem várható az ország versenyképességének javulása, ezt ismerte fel a kormány amikor is a hiánycél tartása mellett döntött - fogalmazott Domokos.