December 20-án jelent meg a parlament honlapján "Az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek 2012. évi működéséről, az állami vagyon állományának alakulásáról, az állami vagyonnal való gazdálkodás folyamatairól" elnevezésű dokumentum, amely részletesen taglalja azt is, hogy hány olyan le nem zárt per van folyamatban, amely az MNV-re rábízott vagyont érinti.

Eszerint összesen 683 ilyen jogesetről beszélhetünk, amiből 623-nek van kifejezetten pénzügyi vonzata, ezek összege pedig valamivel 79 milliárd forint felett alakult. Több százmillió forintot követelnek például azon konszernjogi perek során, amelyben a felperesek álláspontja szerint a vagyonkezelő konszernjogi felelőssége állt be azzal, hogy a törvényi kötelezés folytán részvénytársaságokká alakult állami vállalatok 100 százalékos, majd csökkenő mértékű részvényese az ÁVÜ, az ÁV Rt., ÁPV Zrt., majd az MNV Zrt. lett.

Olyan perek is folyamatban vannak amelyek azért indultak az MNV, illetve annak jogelődjei ellen, mert az akkori törvényi előírásoknak megfelelően egyes állami vállalatoktól vagyont vontak el. Egy jogszabály ugyanis kimondja, hogy a vagyonkezelő kezesként felel azon tartozások kiegyenlítéséért, amelyek a vagyonelvonáskor fennálltak. Mint a dokumentumban írják, az MNV Zrt. felelőssége a sortartó kezesi felelősséghez igazodik, helytállási kötelezettségét az elvont vagyon forgalmi értéke alapján állapítják meg.

A rendszerváltás óta nem sikerült megállapodni

Érdekesség, hogy a rendszerváltás óta nem sikerült megállapodni, így továbbra is vannak a belterületi földek után, az önkormányzatokat megillető járandóságok iránti perek (2012 végén egy ilyen eljárás volt folyamatban), de az MNV Zrt. jogelődei által, illetve ellen indított peres eljárások számtalan ingatlan tulajdonjogának megállapításával, használati, birtokviszonyok rendezésével, ingatlanok értékesítésére, hasznosítására irányuló pályáztatással kapcsolatos jogvitákat is érintenek. Ezek között találhatóak a privatizációs szerződések megszegéséből eredő különféle igények érvényesítése iránt indított peres eljárások is.

Ide kapcsolódik, hogy 46 kártérítésre vagy kártalanításra irányuló peres eljárásban érintett jelenleg az MNV Zrt., ebből 45 esetben a társaság saját vagy az állam nevében eljárva, alperesi pozícióban áll a perben, az esetek többségében más állami szervekkel, állami tulajdonú társaságokkal együtt. Jogalap nélküli gazdálkodás miatt 17 per van folyamatban, illetve 42 szerződés érvénytelenségének megállapítása vagy szerződés létrehozása iránt indított ügymenet nincs még lezárva. Ezen ügycsoporton belül jellemzően ingatlanok tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának különböző jogcímeken való megállapítása iránt indulnak peres eljárások (például elbirtoklás, ráépítés, apportálás, közös tulajdon megszüntetése vagy közös tulajdonban tulajdoni arányok megállapítása), de számtalan birtokper, ingatlan kezelésével, használatával kapcsolatos peres eljárás is megtalálható még.

Mivel törvényes örökös hiányában az állam örököl, ezért az MNV Zrt. képviseli az államot azokban a hagyatéki eljárásokban, amelyekben az örökhagyónak nincsenek leszármazottai, vagy a törvényes öröklést visszautasítják. Vannak műkincsekkel kapcsolatos perek is, ezzel kapcsolatban azt írják, hogy a kincstári vagyon, illetve a múzeumok szakleltárába felvett műtárgyak eredete hazánk történelmi múltja miatt számos esetben sajátos.

Külföldön is perben állnak

Az MNV nemcsak itthon, hanem külföldön is perben áll: Olaszországban még folyamatban van az úgynevezett SACE ügy, amely során két kártérítési igényt támasztottak az állammal szemben: az egyik 153,1, a másik 6,5 millió eurót és annak járulékait érinti. Említést érdemelnek a DAM-perek, melyek előzménye, hogy az állami vagyonkezelő és a VSZ Kosice jogutóda, a SIH (Slovenské Investicné Holding) közötti privatizációs szerződésben voltak olyan pontok melyeket nem teljesítettek, így 2004-ben már 1,6 milliárd forintos kártérítésre kötelezték a vevőt. Ez az összeg jelenleg kamatokkal együtt 3-3,2 milliárd nagyságrendű. Vannak le nem zárt perek a Vártkert bazárt érintően is, a felperesek a jelenlegi keresetükben valamivel több mint 4,5 milliárd forintot plusz kamatokat igényelnek. Jelenleg az első fokú peres eljárás és a szakértői bizonyítások zajlanak.

Még 2010-ben indultak a restitúciós perek, melyek lényege, hogy a zsidó származású felperesek a deportálások során a tőlük elvett javak visszaadását és/vagy azok értékének megtérítését, valamint kártérítést kérnek kamatokkal együtt. Jelenleg két ilyen per van folyamatban, melyek "összértéke" 3,24 milliárd dollár, illetve annak kamatai 1944 óta.

Szintén zajlik egy per a Magyar Köztársaság, a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Budapesti Műszaki és a Gazdaságtudományi Egyetem alperesek ellen, amelyet a Herzog-örökösök, mint felperesek indítottak. A pertárgy értéke elsődlegesen 44 darab műalkotás visszaszolgáltatása, amennyiben ez nem lehetséges, ennek ellenértékeként több mint 100 millió dollár feletti érték.