Az új Országgyűlés ma megalakult, ám a csökkentett, 199 fős parlament korántsem kezdi a nulláról a törvényalkotást. Megörökli ugyanis elődje jelentős restanciáját: a parlamenti irománynyilvántartó szerint összesen 154 ilyen előterjesztés kerül rögtön a megalakuláskor a Ház elé. Ebből 80 ott is marad, míg további 74 előterjesztés elvileg "megy a levesbe" - hacsak abból ki nem mazsoláznak a képviselők egyes előterjesztéseket, bár ez utóbbira kicsi az esély.

Az első megtárgyalandó témák között kerül a honatyák elé az USA és Magyarország közötti közötti adómegállapodás, az úgynevezett FATCA-szabályozás, amely a külföldön bankszámlát fenntartó, amerikai adófizetők adóelkerülése ellen lép fel. A július elsejével hatályba lépő FACTA-szabályok szerint azok a külföldi pénzintézetek, amelyek nem szolgáltatnak adatot az amerikai adófizetők bankszámláiról, 30 százalékos forrásadót fizetnek, amivel gyakorlatilag kizárják magukat az USA piacáról. Ilyen megállapodást már több uniós ország kötött az Egyesült Államokkal, de a térségünkben ez lenne az első ilyen törvény. A szabályozás ennél azonban jóval többrétűbb, például kerülő úton életbe léptetheti az amerikai-magyar kettős adóztatást kizáró egyezményt, amely 2010 óta parkol az amerikai kongresszus előtt egy szenátori obstrukció miatt.

Kapcsolódó

Több, még 2008 óta húzódó ügy lezárásával maradt adós a leköszönő parlament: 2008 szeptembere óta nem döntöttek például "az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról" szóló törvényről. Ez a gyűlöletbeszédet lenne hivatott tiltani, az ügy az Alkotmánybíróság előtt van. Nem fogadta el a parlament Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és annak jogelődjeinek 2009-es, 2010-es, 2011-es és 2012-es működéséről szóló jelentéseket, de ugyancsak adós 2009-ból (és az azt követő évekből) a Magyar Honvédség felkészültségéről és állapotáról szóló (titkos) jelentéssel is.

Az 500 milliárdra sem "izgultak rá" a kormánypártok

Mai napig nem tűzte napirendjére a parlament a Mol Nyrt. 21 százalékának megvásárlásáról szóló jelentést, annak ellenére, hogy az ügylet 498 milliárd forintnyi ráfordítást igényelt. A tranzakció pénzügyileg masszívan veszteséges befektetésnek bizonyult eddig, amit a kormány az energiabiztonság hangsúlyozásával próbált ellenpontozni. A jelentés parkoltatása épp ezzel lehet összefüggésben függhet össze, hogy nemigen van olyan érv, amivel 220 milliárd forintos pénzügyi veszteséget könnyen ki lehet magyarázni. A jelentés 2012 januárja óta várja a tárgyalást.

Szintén 2012 óta vár tárgyalásra a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2011-es működésének elszámolása. A magánnyugdíjpénztárak vagyonából 2945 milliárd forintnyi befektetés került az államhoz, ebből a pénzből mintegy 2100 milliárd forint ment az államadósság csökkentésére, a fennmaradó részt a költségvetési hiány finanszírozására költötték. A múlt év végére az alap gyakorlatilag kiürült, abban csupán 200 millió forint maradt. A 2013-as jelentés még el sem készült, a 2012-es a parlament előtt van.

Sorra nem fogadta el a parlament Magyarország uniós tagságról készült éves jelentéseket sem - így a parlament előtt parkol a 2011-es és a 2012-es jelentés, is miközben évi 2 000 milliárd forinttal támogatják az uniós adófizetők a magyarországi beruházásokat.

A parlament - elvileg - fontos kontrollszerepet is ellát: így a kormány ellenőrzése mellett feladata lenne számos állami intézmény rendszeres elszámoltatása, ám ezen a téren is komoly elmaradások vannak. Az Országgyűlés még nem fogadta el az Ügyészség, az Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának és a Közbeszerzési Tanács 2009-2011 közötti beszámolóját sem. Ugyan a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tavaly megszűnt és az MNB-be olvadt, ám a PSZÁF 2011-es jelentése még mindig a parlament előtt fekszik.