A költségvetés talán legkevésbé áttekinthető területe a szociális ágazatra fordítandó állami pénzek rendszere - mondta a Népszavának Meleg Sándor, Magyarország ország egyik legismertebb szociális szakértője.

A gyermekvédelmi és a szociális intézmények működtetésének kiadásai nagyobbrészt a Belügyminisztérium fejezetében jelentek meg, de nem kizárólag és még véletlenül sem egy csokorba szedve.

Kapcsolódó

Mi számít jóléti kiadásnak?

A kormány jövőre összesen 17 százalékkal több pénzt akar jóléti kiadásokra szánni, mint az idén, csak épp az nem derül ki, mit tekint jóléti kiadásnak. A családi pótlék vagy az elmaradt gyerektartás állami megelőlegezésére fordítható összeg jövőre nő, de például az anyasági támogatás vagy a gyes kerete csökken.

A 2023-as tervek már csak azért sem tetszenek a szakmának, mert bérekre ugyan valamivel több pénzt tartalmaznak az idei keretnél, de szinte ugyanakkora összeggel csorbítják meg a működési kiadásokra felhasználható összeget. Meleg Sándor kizártnak tartja, hogy a szociálisan rászorulók, például az alacsony nyugdíjból élők az eddiginél sokkal többet tudnának a befizetésekre szánni a nappali ellátások után vagy egy bentlakásos otthonban.

Van, ami nem változik

A szakértő nem talál magyarázatot arra, miért emelik meg a családsegítők bértámogatását 25 százalékkal, ha a házi segítségnyújtás normatívája nem nő, miért lesz 30 százalékkal magasabb a fejlesztő foglalkoztatásra fordítható összeg, miközben a szociális étkeztetésre csak 8 százalékkal fordítana többet az állam, mint az idén. 

Az biztos, hogy nem emeli meg a kormány a beteg gyermeküket ápolók által kiharcolt minimálbér szintjére az idős, beteg szüleiket ápolók díját.