A 15 országban elvégzett kutatás szerint a jelenleg aktív fizikai dolgozók nyugdíjas kori anyagi biztonsága szinte minden országban kétséges, Magyarország pedig azon országok közé tartozik, ahol a dolgozók felkészültsége sem elégséges.

A Magyarországon fizikai munkakörben dolgozók mindössze hét százalékának van írásos nyugdíjterve és mindössze 23 százalékuk tesz félre rendszeresen nyugdíjas korára - derül ki az Aegon nyugdíjkutatásából, amely kimondottan a fizikai munkát végzők helyzetét is elemezte. Miközben a szellemi dolgozók között sokkal többen (34 százalék) vannak a rendszeres megtakarítók, addig kevesebben (6 százalék) készítenek írásbeli nyugdíjtervet.

Kapcsolódó

A biztosító minden évben nemzetközi szinten is megvizsgálja az aktív dolgozók nyugdíjfelkészültségét. Az idei jelentés szerint a nagy fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók alapvetően bizonytalanok és egyelőre nem tudják, miből élnek majd meg nyugdíjas éveikben: tízből hat dolgozó számít arra, hogy valamilyen formában nyugdíjasként is dolgozik majd a megélhetés érdekében.

Pocsék a magyarok helyzete

A jelek szerint a magyar fizikai dolgozók nyugdíjfelkészültsége kifejezetten rossz, a tízes skálán 4,9. A szellemi dolgozók felkészültsége ugyan valamelyest jobb, de még ez az adat (5,5) is a rossz kategóriába esik. Aggodalomra ad okot, hogy miközben a többség úgy véli, nyugdíjasként is dolgoznia kell a megélhetéséért, az aktív korú fizikai dolgozók mindössze 10 százaléka tartja magát kiváló egészségi állapotúnak.

A kutatás alapján a fizikai dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos magabiztosságát egyáltalán nem igazolják vissza a megtakarítási szokásaik, amely alátámasztja azt, hogy az időskori megélhetésük széleskörű társadalmi kockázattá válhat - mondta Horváth Gyula, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese.

A fizikai dolgozók alapvetően három forrásból számítanak jövedelemre nyugdíjas korukban: az államtól, a munkahelyüktől és saját befektetéseikből. Ugyanakkor 60 százalékuk számít arra, hogy emelkedhet a nyugdíjkorhatár a várható élettartam növekedésével, máskülönben fenntarthatatlanná válik a nyugdíjrendszer. Bár a nyugdíjaskori megélhetésükhöz szükséges jövedelmük majdnem egyharmadát saját megtakarításaikból fedeznék, a megkérdezettek 30 százaléka nem tudja, hogy megfelelő lépéseket tett-e ehhez, azaz, nincsenek tisztában azzal, hogy megtakarításaik fedezik-e majd ezt az összeget.

Aegon

Mit lehet tenni?

A fizikai munkások időskori megélhetésének kockázatai társadalmi kockázatot jelentenek. Az Aegon néhány konkrét javaslatot is megfogalmazott a kitettség csökkentésére: fontos az egészséges életmód, hogy a fizikai dolgozók idősebb korban is jó egészségi állapotban legyenek, és ezzel párhuzamosan támogatni kell az élethosszig tartó tanulást is - akár állami vagy munkáltatói szinten.

Mindenre kiterjedő nyugdíjstratégiát kell kidolgozni, írásban rögzíteni a nyugdíjjal kapcsolatos terveket, az ezt fenyegető kockázatokat. Az Aegon szakértői szerint kiemelten fontos a magasabb összegű és következetes megtakarítás, valamint a megfelelő biztosítási védelem az olyan esetekre, amikor valamilyen baleset vagy más egészségkárosodás miatt csökken a munkavégzési képesség. Különösen fontos, hogy a munkáltatók motiválják és segítsék is a fizikai dolgozókat a nyugdíjcélú megtakarításban.

A kutatás szerint a fizikai dolgozóknak csak alig több mint felének (55 százalék) van nyugdíjpénztári tagsággal. Azon kevesek, akik tudatosan terveznek a nyugdíjas korukra, olyan globális trendeket vesznek figyelembe, mint az állami nyugdíjak csökkenése, a várható élettartam növekedése, a pénzpiacok ingadozása, az alacsony kamatkörnyezet és a politikai instabilitás.