Az önkéntes nyugdíjpénztárak az idén eddig elért eredményei jobbak lehetnek annál, mint ami első pillantásra látszik (Napi Gazdaság, június 14.), mégis akadnak pénztárak, amelyek úgy látják: további állami intézkedések nélkül a szektor kilátásai elég siralmasak. Nagyon jelentős hatásnak mondható az a változás, hogy a Honvéd Önkéntes Nyugdíjpénztárral (Önyp.) szerződéses viszonyban lévő nagy munkáltatók a Honvédelmi Minisztérium kivételével − panaszolja Szenes Zoltán ügyvezető igazgató − 2011-re teljes egészében beépítették az önkéntes nyugdíjpénztári támogatást a cafeteria-rendszerbe.

Az, hogy a munkavállalók "versenyeztethetik" a különböző elemeket, Szenes szerint lényegesen csökkenti a megtakarításokat, mivel a pénztártagok − napi megélhetési gondok miatt − más szolgáltatásokat (étkezési utalvány, üdülési csekk, internet) fontosabbnak vélnek a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarításnál. Hasonló problémával küzdhetnek a hagyományosan jelentős állami partnerrel rendelkező OTP Önyp.-nél is, bár annál a kasszánál érdeklődésünkre ezt nem emelték ki. Igaz, a munkáltatóktól származó utalásokról egyáltalán nem is szóltak. A pénzügyi felügyelet adatai pedig ezen a téren az első negyedév a tavalyi azonos időszakhoz képest öt százalék feletti mérséklődést hozott a szektorban.

Kapcsolódó

Az OTP önkéntes kasszájánál − tudtuk meg − a tagok befizetései 3,9 százalékkal nőttek az idei első negyedévben az előző év azonos időszakáéval összevetve. A befizetéseken belül az eseti befizetések nagyobb arányban (majdnem 30 százalékkal) emelkedtek. Ez azonban aligha az év végi adóoptimalizálási hajrának köszönhető, ugyanis azt is elárulták a pénztárnál, hogy az adójóváírás összege változatlan maradt.

Az egy főre jutó egyéni befizetés az év első öt hónapjában 10 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti hasonló adatot az MKB Önyp.-nél. Mivel az önkéntes nyugdíjpénztárba fizetett megtakarítás összegének befizetése rugalmasan alakítható, ezért az egyéni befizetések zömét jellemzően az utolsó negyedévben utalják a tagok − mondta el Szimicsku Szilvia, az Aranykor ügyvezető-helyettese. Mint hozzátette: ezzel együtt már az első negyedévben is azt tapasztalták, hogy némiképp növekedett az egyéni befizetés a tavalyi első negyedéves befizetésekhez képest. A szektor egészében egyébként kilencszázalékos volt az emelkedés (Napi Gazdaság, 2011. június 9.). Ez viszont nem tudta ellensúlyozni a munkáltatói befizetések kiesését, hiszen még a megugró egyéni befizetések mellett is több mint 70 százalékos a cégek juttatásainak súlya.

Akadnak azonban kasszák, amelyek a nyertesek közé sorolják magukat. Mint az ING-nél elmondták: az első negyedévben a felügyeleti adatok szerint a teljes önkéntes pénztári portfólió mindössze fél százalékkal nőtt, míg ugyanebben az időszakban náluk a vagyon két százalékkal, több mint egymilliárd forinttal gyarapodott. A magán-nyugdíjpénztári rendszer gyökeres átalakítása és az öngondoskodás iránti felfokozott érdeklődés itt sok csatlakozót hozott.

Az önkéntes nyugdíjkasszák biztosan teret nyernek az idén, azonban a piaci súlyok áthelyeződnek az eddig magánnyugdíjpénztárral is rendelkező banki-biztosítói szereplőktől a munkáltatói és független kasszák felé − állítja az utóbbiak közé tartozó legnagyobb szereplő, a Patika-csoport vezetője, Lukács Marianna. Úgy látja, ez csak a már régebben megindult trend erősödése lesz, amit az idén a tagok egyre növekvő költség- és hozamtudatossága gyorsíthat. Ennek látják nyomát az első negyedévben a Tradíciónál is, ahol az idén az egészségügy nyugdíjpénztára címre pályáznak. A Patika-csoport egészségpénztáraiban (Patikapénztár, Új Pillér) magas a gyógyszer- és egészségipari kitettség, a tagok közül sokan önfoglalkoztatók vagy családi vállalkozást működtetnek − fejtette ki −, az ő számukra pedig a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása egyértelmű üzenet volt: a nyugdíjaséveikre a kizárólagos recept a saját magukról való gondoskodás.