A 4,5 százalékos nyugdíjemelés ugyan sokkal magasabb az eredetileg tervezett 1,8 százalékos emelésnél, tehát a kormány felismerte, hogy az 1,8 százalékos emelés semmire sem lesz elég, a rossz hír viszont az, hogy még ezzel az emeléssel együtt is az éves nyugdíjemelés 13,4 százalék, a nyugdíjasok viszont ennél sokkal nagyobb inflációt érzékelnek - mondta a 444.hu-nak Farkas András nyugdíjszakértő.

Azt cinikus megfogalmazásnak, hogy januárig visszamenőleg kapják meg a nyugdíjat, mert ez csupán utólagos korrekció. Ugyanis januárban rendszerint nagyon alultervezik az inflációt, ezért kell utána novemberben kiegészíteni, amit a kormány előszeretettel állít be "újabb" nyugdíjemelésnek.

A nyugdíjas fogyasztói kosarat (vagyis azt, hogy mit vesznek és arra mennyit költenek a nyugdíjasok) szintén nagyon alulkalkulálják, ugyanis nem az előző hónap alapján számítják, hanem a két évvel ezelőtti árak alapján, ami Farkas András szerint „köszönő viszonyban sincs a mostani élelmiszerárakkal.”

Kétségbeejtő helyzet

„A nyugdíj sokkal nagyobb része megy el élelmiszerre, mint ahogy azt becsülték. Két évvel ezelőtt ugyanis azt állapították meg, hogy a nyugdíj 30 százaléka megy el élelmiszerre, most viszont a fele. Ez azt jelenti, hogy ha a nyugdíjas eszik, meg fűt, akkor semmi másra nem marad pénze, például gyógyszerre se” - magyarázza Farkas András.

Farkas Andrásnak két javaslata van, amivel szerinte az állam segíthetne. Egyrészt a nyugdíjemelésnél be kellene vezetni egy szolidaritási szorzót, hogy az alacsony nyugdíjúaknak ne csak alig látható mértékben növekedjen a nyugdíja. Másrészt pedig a nyugdíjprémiumot ennek a korábban visszavonult, alacsony nyugdíjat kapó rétegnek kellene odaadni.

Ha ugyanis ha a nyugdíjprémium összegét szétosztjuk a 2,5 millió (beleszámolva az egyéb, nyugdíjszerű ellátásban részesülőket is) nyugdíjasra, akkor ez fejenként csak körülbelül 10 ezer forintot jelent, de ha mindet csak az alacsony nyugdíjból élők kapnák meg, akkor az már fejenként 50-60 ezer forint is lehetne, ami életmentő lenne.