Az elvált házastárs csak különleges esetben lehet jogosult volt házastársa után özvegyi nyugdíjra. Ez az eset pedig az az élethelyzet, amikor házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére s bíróság tartásdíjat állapított meg. Ez a tartásdíj, melyet a köznyelvben „asszonytartásnak” neveznek, nemcsak a volt feleségek, hanem adott esetben a volt férjnek is járhat.
Ez a tartásdíj házastársi tartás, nem azonos a közös gyermek után járó gyermektartásdíjjal. Az elvált házastárs javára megállapított özvegyi nyugdíj a tartásdíj összegénél magasabb nem lehet.
Árvaellátásra az a gyerek jogosult (ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is), akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett a halála időpontjában betöltött életkorra előírt mértékű szolgálati idővel. A házastársi, élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban, közösen nevelt gyermeke az a gyermek, akit a házastárs, élettárs a házasságba, életközösségbe vitt, és ezt a gyermeket a házastársak, élettársak egy háztartásban, közösen nevelik - olvasható a portálon.
Ha a kellő mértékű szolgálati idővel a szülő nem rendelkezett, kivételes méltányosságból állapítható meg az árvaellátás. Az örökbefogadott gyereknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadja örökbe.
Különleges élethelyeztek
Előfordulhat azonban az a különleges élethelyzet is, amikor a testvér, vagy az unoka részére kell árvaellátást megállapítani, az elhunyt nagykorú testvér vagy nagyszülő által haláláig az árva részére nyújtott eltartás folytatásaként. Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és az ükunokát is) ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
Tartásra köteles és képes hozzátartozónak az az árva tartására törvény alapján az elhunyt jogszerzőt megelőzően köteles személy számít (a testvér vagy nagyszülő által teljesített eltartás esetén például a szülő), akivel szemben a bíróság elrendelte az árva eltartását, vagy akinek családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét – kivéve, ha a bíróság nem rendelte el vele szemben az árva tartásának teljesítését. Az ismeretlen helyen tartózkodó személyt tartásra képtelennek kell tekinteni.
a testvér, vagy a nagyszülő által ténylegesen teljesített eltartás azonban nem érinti, nem szünteti meg a gyermek eltartására egyébként köteles személy tartási kötelezettségét.
Ezért abban az esetben, ha a gyermek tartására kötelezett hozzátartozó a gyermek eltartására képessé válik, a testvér, vagy unoka árvaellátásának folyósítása szünetelni fog. Az árvaellátás folyósítása a szünetelésről szóló határozat közlését követő hónap első napjától fog szünetelni.
Az unoka, vagy a testvér is ugyanolyan feltételek, szabályok szerint lesz jogosult az árvaellátásra, mint a gyermek. Azaz részükre is tizenhat éves korig alanyi jogon jár az árvaellátás, tehát függetlenül attól, hogy az árva folytat-e tanulmányokat. A tizenhatodik életév betöltését követően az árvaellátás akkor jár, ha a gyermek nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt. Azonosak az egyéni tanulmányi renddel, egyéni munkarenddel folytatott tanulmányokkal és a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésével kapcsolatos, az árvaellátásra vonatkozó előírások is, valamint az ellátás összegét meghatározó szabályok.
Nem érinti az árvaellátásra való jogosultságot, ha az árva, vagy életben lévő szülője házasságot köt, vagy az árvát örökbe fogadják.
A másik, szintén ritkán előforduló hozzátartozói nyugellátás a szülői nyugdíj
Ez a nyugellátás azon a nehéz élethelyzeten segít, amikor egy alacsony jövedelmű, vagy jövedelem nélküli szülőt felnőtt gyermeke támogatja anyagilag, és ez a gyermek előbb meghal, mint a szülő, aki így anyagi támasz nélkül marad. Ekkor segít a szülői nyugdíj. Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akit a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartott, és a szülő a gyermekének halálakor megváltozott munkaképességű, vagy hatvanöt év feletti. Az ellátás szempontjából megváltozott munkaképességű itt is az, akinek egészségi állapota ötven százalékos, vagy kisebb.
A szülő akkor minősül túlnyomórészt eltartottnak, ha jövedelme (nyugellátása) gyermeke elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Szülői nyugdíjra az a nevelőszülő is jogosult, aki a nevelt gyermeket tíz éven át eltartotta.
A szülői nyugdíj mértéke harminc százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
Hatvan százalékos mértékű a szülői nyugdíj annak a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, vagy megváltozott munkaképességű szülőnek, aki megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balett művészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban nem részesül. A szülői nyugdíjra jogosultság szabályait a fentiek szerint, a nagyszülőre és az unokára is megfelelően alkalmazni kell. Amennyiben többen jogosultak egyidejűleg a szülői nyugdíjra, azt közöttük – azonosan, mint az a több özvegyi nyugdíjra jogosult esetében történik – egyenlő arányban meg kell osztani.