Noha 2016. július 1-jén lépett életbe az a törvénymódosítás értelmében rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs, illetve nem érdemtelen.

A rokontartás szabályozásának része a szülőtartás, a bíróság ilyen perekben vizsgálja a felek jövedelmi és vagyoni helyzetét és a szülő érdemtelenségét is, vagyis hogy ellátta-e szülői feladatait, vagy sem. A bíróságon figyelembe veszik azt is, hogy a gyerek jövedelme felét nem haladhatja meg az összes tartásdíj összege, és hogy van-e neki gyereke, ugyanis a tartás sorrendjében a szülő az utolsó helyre szorul, megelőzi őt a kiskorú és nagykorú gyerek, de akár a házastárs, élettárs is. Ennek a három tényezőnek vizsgálata és mérlegelése - és természetesen a szülő, illetve a helyette perlő felperes igénye - határozza meg a tartás összegét.

A Pénzcentrum több ügyvédet is megkeresett a szülőtartással kapcsolatban, kíváncsiak voltak, az ország különböző részein dolgozó szakembereknek milyen tapasztalatai vannak, azonban az általunk megkeresett három ügyvéd egyikének sem volt kifejezetten szülőtartással kapcsolatos ügye az utóbbi években, és mindannyian azt mondták, szakmai körökben sem tapasztalják a szülőtartással kapcsolatos perek megszaporodását.

"A fejünk felett lebeg Damoklész kardja"

Nem most és nem is közeljövőben lesz a szülőtartással gond, hanem évek múlva, 2035 körül, amikor komoly gondot jelent majd az állami nyugdíjak finanszírozása - mondta Farkas András nyugdíjszakértő. Úgy véli, nem is feltétlenül a rokonok indítanak majd szülőtartási pereket.

2017. január 1-jétől a szociális törvény új rendelkezése szerint, ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az ellátottnak van nagykorú, vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke, a jövedelemhányad (jellemzően a nyugdíj 80 százaléka) és az intézményi térítési díj közötti különbözet megfizetésére kötelezhető a gyerek.

Ha a gyerek a megállapodás alapján nem hajlandó fizetni, akkor az intézmény saját jogon, a szülő egyetértése, sőt tudomása nélkül is beperelheti a gyereket tartási kötelezettsége és képessége mértékével arányban állóan a díjkülönbözet megfizetése érdekében - mondta a szakember. Ez az a rendelkezés, amely szélesre tárhatja a kaput a szülőtartási perek előtt - jegyezte meg Farkas András.

Már most is átlagosan több mint 100 ezer forint havonta az önkormányzatok által működtetett idősek otthonában is a térítési díj, az úgynevezett nyugdíjasházakban pedig ennél is többet, akár 200 ezer forintot is kell fizetni. Eközben, a közel kétmillió magyar nyugdíjas harmada havonta 100 ezer forint nyugdíjat sem kap. Ezek az emberek pedig családi segítség nélkül nagy valószínűséggel már most sem tudnák kifizetni a havi térítési díjat.

Később a helyzet még rosszabb lesz, tekintettel arra, hogy a 40-es, 50-es éveiben járó magyarok nyugdíja attól függ majd, mekkora járulékot fizet vagy fizet a munkahelye utána. Ma sok százezren minimálbérre vannak bejelentve, rengetegen katások, vagy egyéb könnyített járulékfizetési vállalkozási jogviszonyban dolgoznak. Akik külföldön dolgoznak, külföldre fizetik a járulékot is, de mi lesz, ha vissza szeretnének térni? Minimális állami nyugdíjra számíthatnak, vagyis ha csak nincs jelentős megtakarításuk, nem lesznek képesek az öngondoskodásra, és családi segítségre szorulnak majd - idézi a portál Farkast.

A jövőben a mostaninál nagyobb teher hárul majd a családokra: a nagykorú gyerekeknek anyagilag segítenie kell majd a szüleiket, közben gondoskodniuk kell a gyerekeikről is, és közben fizetik majd maguk után is a járulékokat - jegyezte meg. Ráadásul a szülőtartás lefelé öröklődik. Szerinte az elöregedő társadalom, a roskadozó nyugdíjrendszer, a jövőbeni alacsony nyugdíjak mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőben robbanásszerűen megnő majd a szülőtartási perek száma.

Kép forrása: Shutterstock