A szakember szerint ebben a méltatlan helyzetben a valorizáció a "ludas", amely szerint a nyugdíj megállapítása során a nyugdíjazás évét megelőző években szerzett kereseteket a nyugdíjazás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez kell igazítani. Az elmúlt években pedig nagyot nőttek az átlagbérek.
Bár minden ember nyugdíja az ő összes életeseményétől függ, ha átlagot számolunk, akkor igaz lehet, hogy egy 2015-ben számolt 143 ezer forintos nyugdíj, idén ugyan ilyen életpályával 203 ezer forint lenne.
Az utóbbi 5 évben az járt a legjobban, aki várt - vagy vár - a nyugdíjba vonulással. A 2019-ben megállapítandó nyugdíjak számítása során alkalmazandó valorizációs szorzók átlagosan közel 11 százalékkal magasabbak, mint a 2018-as szorzók voltak. (A törvény szerint a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években bekövetkezett növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítani. Vagyis áttételesen a jelentős béremelkedés az eredője a magasabb nyugdíjaknak.)
Ez egy igazságtalan helyzet, amely egyébként senkinek a rosszindulatát nem tükrözi, egyszerűen így alakult - mondta Farkas András. Egyszerűen ha jól megy a gazdaság, azt a nyugdíjszámítás olyan gyorsan követi, hogy minden olyan nyugdíjas aki korábban vonult vissza, úgy látja, hogy ő nagyon rosszul járt.
A szakértő sem a kormány, sem az ellenzék részéről nem hallott olyat, hogy ezt a helyzetet orvosolni szeretnék.
Farkas András blogbejegyzésében azt írja, hogy megoldást jelentene, ha a valorizáció nem egyetlen ugrással történne meg a nyugdíj megállapítása során, hanem az aktív korunk minden évében, évente valorizálnák az addig szerzett jogosultságainkat. Ehhez persze olyan egyéni számla lenne szükséges, amely a nyugdíjjogosultságainkat évente nyilvántartaná.
A Klubrádió adását itt tudja meghallgatni. A beszélgetés 9:14-től indul.
Ha valaki odafigyel, csak nyerhet
A nyugdíjba vonulásukat tervezőknek mindenképpen fontos tisztában lenniük ezekkel a nem túl méltányos szabályokkal, és - amíg a mostani erőltetett bérfelzárkóztatási ütem tart - a lehető legkésőbbre halasztani (persze amennyiben ezt élethelyzetük megengedi) az aktív időszak lezárását. Sok az esélye, hogy 2020-ban is akár 10 százalék feletti is lehet majd a nettó átlagkereset növekedése. Részben a bérmegállapodásban szereplő 8 százalékos emelésnek, részben a cafeteria "béresítésének" következtében - írtuk meg korábban az Azénpénzem.hu cikke nyomán.
Célszerű mindenkinek figyelni arra, hogy mikorra esik az ő évfordulója. Vagyis: melyik az a nap, amelyet követően bezsebelheti a szolgálati idő növekedése miatti 2 százalékos pluszt. A meglehetősen leterhelt ügyintézők ugyanis általában nem hívják fel ilyesmire a figyelmet. Olyan eset is volt, amikor 3 nap miatt kapott valaki majdnem 10 ezer forinttal kevesebb nyugdíjat.