Az NVB-hez Karácsony Mihály nyújtotta be a négy kérdést. Az elsővel azt akarta elérni, hogy az év elején esedékes nyugdíjemelésnél egyenlő arányban vegyék figyelembe "a költségvetési törvényben előre jelzett fogyasztói árindex és a bruttó bér- és keresettömeg nagyságát". Az NVB tagjainak többsége szerint a kérdés nem hitelesíthető, mert a központi költségvetés módosítására irányul, ám erről nem lehet népszavazást tartani, és nem felel meg az egyértelműség követelményének sem.

A második kérdés azt szorgalmazta, hogy az Országgyűlés hozza létre az idősek jogainak biztosa intézményét. Az NVB egyhangú döntése szerint a kérdés nem hitelesíthető, mert az alaptörvény módosítását igényelné, abban ugyanis fel vannak sorolva, mely tisztségeket választja az Országgyűlés, de ezek között nem szerepel az idősügyi biztos. Emellett érinti az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdést, amelyről szintén nem lehet népszavazást tartani, továbbá nem felel meg az egyértelműség követelményének, ugyanis nem tisztázza, hogy a kezdeményező Országgyűlés általi választással vagy hatóság részeként szeretné az új biztosi intézmény létrehozását.

A harmadik kérdés azt célozta, hogy módosuljanak az év elején esedékes nyugdíjemelés szabályai, és "a nemek, a lakóhely, valamint a nyugdíjba vonulás időpontja szerint is meglévő öregségi nyugellátások közötti különbségek" csökkentése érdekében az érvényes és eredményes népszavazást követő három évben az öregségi nyugdíjemelés valamennyi jogosultnak azonos összegű legyen. Az NVB egyhangú döntése szerint a kérdés azért sem hitelesíthető, mert tulajdonképpen két kérdést tartalmaz, így nem felel meg az egyértelműség követelményének, és megtévesztő is.

A negyedik kérdés arról szólt, hogy az öregségi nyugdíj összegének megállapításánál "az egészségügyi dolgozók mellett valamennyi munkavállalónál kiegészítő szolgálati időként vegyék figyelembe a heti negyven órát meghaladó, önként vállalt többlet munkavégzést".  Az NVB egyhangú döntése szerint a kérdés a központi költségvetést érinti, ezért nem hitelesíthető, emellett megtévesztő, és nem felel meg az egyértelműség követelményének sem, mivel a választópolgárok nem látják át döntésük következményét, például a járulékfizetés növekedését.

Az NVB határozatai nem jogerősek, azok ellen a Kúriához lehet fordulni jogorvoslatért.