A napokban jelent meg a Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2018 című KSH-kiadvány, melyből kitűnik, hogy 2017-ben 2,4 százalékos nyugdíjemelést hajtottak végre, ami a januári 1,6 százalékos nyugdíjemelés és a tervezettnél magasabb éves infláció miatti 0,8 százalékos korrekciós emelés együttes értéke volt. A nyugdíjas fogyasztóiárindex 2,3 százalékos növekedése mellett a nyugdíjak reálértéke 0,1 százalékkal emelkedett - idézi a portál a KSH-t. Közben ugyanakkor a keresetek látványosan emelkedtek tavaly, a reálbérek növekedése meghaladta a 10 százalékot, ezért a nyugdíjak relatív pozíciója, azaz a nyugdíjak vásárlóerejének a keresetek vásárlóerejéhez viszonyított mértéke jelentősen csökkent 2017-ben. Az öregségi nyugdíj átlagos értéke a nettó keresetek 58 százalékának felelt meg.

Ez az arányszám 2003-ban volt ennyire alacsony. Ennek magyarázata, hogy a látványos hazai béremelkedés miatt elszakadtak a keresetek a nyugdíjaktól. Ez a portfolio.hu szerint összességében javítja a nyugdíjrendszer stabilitását.

Kapcsolódó

Az aggregált helyettesítési ráta a 65-74 évesek nyugdíját viszonyítja az 50-59 évesek keresetéhez, ezzel kifejezve a nyugdíjak keresetpótló képességét. 2016-ban a magyar 67 százalékos érték a negyedik legmagasabb volt nemzetközi összehasonlításban, ami 9 százalékponttal meghaladta az uniós átlagértéket. Ez alapján a nyugdíjba vonulás Magyarországon viszonylag kisebb törést jelentett az emberek anyagi helyzetében, míg pl. Írországban - ahol a ráta értéke a legalacsonyabb az EU-ban - a nyugdíj önmagában a jövedelemnek alig több mint harmadát tudta pótolni. Az öregségi nyugdíjasok induló ellátása átlagosan 2017-ben 131 706 forint volt, 11 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A férfiak ellátása 145 374 forintot, a nőké 123 016 forintot tett ki.

A legfontosabb szám

Az egy főre jutó átlagos öregségi nyugdíj összege 2018 januárjában 129 637 forint volt, 4,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A nők öregségi nyugdíja több mint 17 ezer forinttal maradt el a férfiakétól - írja a KSH.

Az országos átlagot Budapest, valamint Pest, Fejér és Komárom-Esztergom megye értékei haladták meg, ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Békés megye átlagösszegei nem érték el a 120 ezer forintot. A legalacsonyabb érték Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez tartozott, ami közel 39 ezer forinttal maradt el a legmagasabb - 154 ezer forintos - fővárosi átlagtól.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint a dél-alföldi Bács-Kiskun és Békés megyében a 100 000 forintnál kisebb összegű öregségi nyugdíjban részesülők aránya 40 százalék fölött volt, míg Budapesten az ellátottak ötödének volt ilyen alacsony a nyugdíja. A 180 ezer forint feletti öregségi nyugdíjban részesülők aránya 29 százalékkal a fővárosban volt a legmagasabb, ami az országos átlagot 13,1 százalékponttal meghaladta. Ugyanebben a kategóriában arányukat tekintve Békés megyében voltak a legkevesebben, hányaduk 6,9 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól.