Köztudott, hogy a legkisebb havi öregségi nyugdíj összege több mint egy évtizede nem emelkedik, és ez a - jelképesnek is tekinthető - mérték jövőre sem változik. Látva a forint árfolyam kedvezőtlen alakulását, érdemes ezt az értéket euróban is leírni: pillanatnyilag 85 euró havonta - írja a szakember a Népszava.hu-n.
Jelenleg számos normatív pénzbeli társadalombiztosítási és családtámogatási ellátást ehhez kötnek, többek között
- Az anyasági támogatás az öregségi nyugdíjminimum 225 százaléka, azaz 64125 forint.
- A gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) és gyermeknevelés támogatás (gyet) az öregségi nyugdíjminimum 100 százaléka, azaz 28500 forint.
- Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) az öregségi nyugdíjminimum 95 százaléka, azaz 27075 forint.
- A jövedelemmel nem rendelkező időskorúak járadéka az öregségi nyugdíjminimum 85, 100 és 135 százaléka lehet.
- Foglalkoztatás-helyettesítési támogatás is folyósítható: ennek havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százaléka, 22800 forint.
Ezek mellett azt sem szabad elfelejteni - írja Dávid Ferenc -, hogy több mint 17 ezer ember esetében ennél alacsonyabb összeg - sokuknál persze csak résznyugdíjként - került megállapításra. A 28 500 és 50 000 forint közötti sávba eső mintegy 28 ezer személy döntő többsége viszont teljes jogú öregségi nyugdíjas, rövid szolgálati idővel és igen alacsony kereset után befizetett járulékkal.
A probléma az, hogy megemelnék ezt a 28 ezer forintot például 40 ezerre, akkor az 50 és 100 ezer forint között kereső nyugdíjasok lennének felháborodva. Ha pedig ők is megkapnák a kért emelést, akkor jönnének a 100 és 150 ezer közötti ellátásban részesülők.
A szakember szerint átgondolt és koherens nyugdíj-, család- és szociálpolitika hiányában pillanatnyilag az tűnik a legegyszerűbb lépésnek, ha a százalékos értéket (110 illetve 150) úgy változtatják meg, hogy a mai jogosultsági szintek (31 350 forint és 42 750 forint) legalább olyan mértékben emelkedjenek, hogy a jelenleg támogatásban részesülők közül senki ne essen ki a rendszerből, senki ne érezze magát vesztesnek. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy itt rendkívül hátrányos helyzetű családokról és egyénekről van szó garasoskodásnak tehát semmi helye - olvasható a cikkben.