Jövő évtől a nyugdíjasok foglalkoztatásánál a munkáltatói kiadások nagy része eltűnik, csak a 15 százalékos szja-t kell majd megfizetni, amely még kedvezőbb feltételeket biztosít az idősek foglalkoztatásához, mint a tavaly elindult nyugdíjasszövetkezeti rendszer. Azonban erősen kérdéses, hogy mennyire fedezhető visszaalkalmazásukkal az országos munkaerőhiány, amely egyre több szektort érint. Sőt, a kormány egyre több tagja - köztük Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Varga Mihály pénzügyminiszter - is arról beszélt, hogy a foglalkoztatási nehézségek már gátolják, veszélyeztetik a gazdasági növekedést.

Magyarországon jelenleg mintegy 2,5 millió nyugdíjas van, akik közül nagyjából 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat. A GKI Zrt. ezért azt mérte le, hogy közülük hányan térnének vissza a munkaerőpiacra. A felmérés szerint a nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet. Míg 11 százalékuk részmunkaidős állásban helyezkedne el, addig csak 5 százalékuk kötetlen munkaidőben, 2 százalékuk távmunkában, alig 2 százalékuk választaná a teljes munkaidős foglalkoztatást. Más oldalról viszont mintegy félmillió nyugdíjas valamilyen formában törekszik a munkavállalásra, ebből negyedmillió részmunkaidőben, 50 ezer teljes munkaidőben, hogy így "emeljen" saját nyugdíján.

Kapcsolódó

Településtípusonként és nemenként nincs lényegi eltérés a nyugdíj mellett munkát vállalni szándékozók arányában (20 százalék). A közép- és felsőfokú végzettségű nyugdíjasok negyede, az egykori szakmunkások és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek 14 százaléka dolgozna tovább. Így a munkát kereső nyugdíjasok között 12 százalék a felsőfokú végzettségűek, 26 százalék a szakmunkások aránya, míg a középfokú és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek egyaránt egyharmados súlyt képviselnek - derül ki a GKI kutatásából, amely egy 250 fős minta alapján készült, ennek folyományaként nem tekinthető reprezentatívnak, maximum irányadó számok szerepelnek benne.

A legaktívabbak a "fiatalabb" nyugdíjasok, vagyis a 60 év alattiak: kétharmaduk szeretne dolgozni, viszont a teljes nyugdíjas halmazon belül az ő részarányuk csekély. A 60-69 éveseknek csak 24 százaléka, a 70 felettieknek pedig 8 százaléka dolgozna. Végeredményben a potenciális munkavállalók többsége (60 százaléka) 60 és 70 év közötti.

A nyugdíjasok munkavállalási hajlandósága az életkor növekedésével természetesen csökken, de összességében is csak mintegy ötödük szeretne valamilyen formában elhelyezkedni. A GKI ezzel együtt azt a következtetést vonja le, hogy több százezer fővel lenne növelhető a foglalkoztatás, különösen, ha a munkaadóknak sikerül a többségük által elvárt, rugalmas foglalkoztatási formákat is megteremteni.

A kormány egyébként nemcsak a nyugdíjasokban látja a munkaerőpiaci helyzet megoldását: a kismamákat is foglalkoztatnák, még ha ennek a feltételei országosan alig adottak. Ugyanis a bölcsődei ellátás alig hozzáférhető a kistelepüléseken, épp a kormány egy tavalyi döntése teszi még nehezebbé a helyzetet - erről ebben a cikkünkben olvashat részletesen.

Képünk forrása: Shutterstock.