Nagy reményeket fűzött a kormány 2017 nyarán a diákszövetkezetek mintájára létrehozott, és számos helyen azok adminisztratív bázisára támaszkodó közérdekű nyugdíjas-szövetkezetekhez (nyusz) - írja a Népszava. A legfrissebb, 2019 harmadik negyedév végi adatok szerint a 151 nyuszból, amely megalakult, 117 működik.

Szakértők bő húszezerre teszik nyuszok tagjainak számát, s bár folyamatosan tartanak tájékoztatókat a lehetőségről, nagy létszámnövekedésre nem lehet számítani. A nyuszok ugyanis tavaly januártól elvesztették legfőbb vonzerejüket, a számukra kitalált, ám azóta általánossá vált kedvezményes adózást.

Kapcsolódó

A munkát vállaló nyugdíjasoknak immáron nem kell a jövedelmük után négyszázalékos egészségbiztosítási járulékot és tízszázalékos nyugdíjjárulékot fizetniük, csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell befizetni a költségvetésbe. (Ez a kedvezmény korábban csupán a nyuszok tagjainak járt.) Általánossá vált, hogy a foglalkoztatóknak nem kell szochót fizetni a náluk dolgozó nyugdíjas után és az önállóan foglalkoztatott nyugdíjasoknak szabadságra is kedvezőbb feltételekkel mehetnek.

Az viszont talán a nyuszok malmára hajtja a vizet, hogy idén július 1-jétől a 40 éves munkaviszonyt követően nyugdíjba menő nők kereseti korlátját feloldják, vagyis már nem veszik figyelembe, hogy a keresetük év közben összességében eléri-e a havi minimálbér 18-szorosát, mert ha igen, akkor a nyugdíjukat fel kell függeszteni.

Így nehéz megjósolni a nyuszok jövőjét - vélik a szakemberek. A nyugdíjasok ugyanis anyagilag jobban járnak, ha közvetlenül helyezkednek el, béralku-pozíciójuk kedvezőbb.