A Nemzeti Választási Bizottsághoz benyújtott kérdések főleg egy igazságosabb nyugdíjrendszerre vonatkoznak, két kérdés az átlag alatti és az átlag feletti nyugdíjak közelítését szorgalmazza, egy az idősotthonok megfizethetőbb ellátásairól, egy a túlórák beszámításáról a nyugdíjba, egy pedig az időseket érintő bűncselekmények szigorúbb elbírálásáról.
A hitelesítésre benyújtott kérdések:
- Akarja-e, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapból folyósított nyugdíjak év eleji megemelése úgy történjen, hogy az átlag alatti nyugellátásban részesülők százalékosan magasabb, ugyanakkor az átlag feletti nyugellátásban részesülők százalékosan alacsonyabb nyugdíjemelésben részesüljenek?
- Akarja-e, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapból főellátásként folyósított havi legkisebb öregségi nyugdíj és a havi legmagasabb öregségi nyugdíj között a különbség harminckilencszeresnél nagyobb ne lehessen?
- Akarja-e, hogy az állami, illetve az önkormányzati fenntartású idősotthonokban lakók havi terítési díjának az évenkénti emelkedése ne haladhassa meg az év eleji százalékos nyugdíjemelés mértékét?
- Akarja-e, hogy az idősek sérelmére megvalósított bűncselekmények elkövetőinél súlyosbító körülményként vegyék figyelembe a sértett idős emberek korát?
- Akarja-e, hogy a munkavállaló heti negyven óra munkaidőn túli foglalkoztatása esetén a túlmunkában eltöltött időt a nyugdíjszámítás szempontjából kiegészítő szolgálati időként kelljen figyelembe venni?
A lépésnek különös aktualitást ad egy hétfőn megjelent adatsor: a Magyar Államkincstár szerint több mint hetvenszeres a különbség a legkisebb és legnagyobb magyar nyugdíj között, majdnem 21 ezer nyugdíjas 50 ezer forintnál is kevesebbet kap havonta, kilencen pedig kétmillió forintnál is többet. A több mint kétmillió öregségi nyugdíjas közül mindössze 250 ezren kapnak 200 ezer forintnál magasabb összeget.