A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében zajló egyeztetésekben a Liga Szakszervezetek szerint is már csak a megállapodás szövegezése van hátra. A jövő évi minimálbér bruttó 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra emelkedne, azzal a kitétellel, hogy a munkaadói oldalnak kedvezményeket biztosítana a kormányzat a bérek kigazdálkodásához - olvasható a portálon.

A Liga elnöke, Mészáros Melinda a kedvezmények között említette a munkáltatói járulékok 4 százalékpontos csökkentését, amivel a munkáltatói teher 13 százalékra csökkenne január 1-jétől, valamint a kisvállalati adó (kiva) kulcsának 10 százalékra csökkentését.

Az idén augusztusban a KSH friss statisztikája szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 426,5 ezer, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 283,6 ezer forint volt. Ez 8,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az év első nyolc hónapjában a növekedés 8,4 százalékot tett ki. A béremelésekben különösen a költségvetés jeleskedett.

A nyugdíjak még jobban lemaradnak

A megugró bérek szép pénzt hozhatnak a frissnyugdíjasoknak, de jócskán megnövelhetik idősebb társaikhoz képest a már egyébként is hatalmas különbséget. Az új nyugdíj megállapítása a keresetek korrigált (valorizált) összege és a szolgálati idő nagysága alapján kialakuló százalékos mérték alapján történik. Az idén márciusban a valorizációs szorzószám 9,7 százalék lett. Ez némi leegyszerűsítéssel azt jelenti, hogy akinek tavaly decemberben 150 ezer forintra hozták ki a nyugdíja alapjául szolgáló átlagbérét, ugyanez az idén év elején már 164 550 forintot tett ki.

Egyre tágul tehát a friss és a régebbi nyugdíjasok között az olló. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (Nyuszet) szerint a Fidesz a vegyes indexálásról az inflációkövető nyugdíjemelésre áttérve csak az utolsó 6 évben több százmilliárd forintot vett el a nyugdíjasoktól. Úgy számolták, hogy a vegyes indexálással az éves átlagnyugdíj jelenleg 360 ezer forinttal lenne több.

Az idősek többségét hátrányosan érintik a nyugellátás szabályai

Az utóbbi időben se szeri, se száma az időseknek ígért - a költségvetésből finanszírozott - plusz juttatások kilátásba helyezésének (kiegészítő nyugdíjemelés, nyugdíjprémium, év eleji nyugdíjemelés, teljes 13. havi nyugdíj folyósítása) - emlékeztet közleményében a Nyugdíjas Parlament.

A várható plusz források ígérete időlegesen feledteti a több éve tapasztalt, sok idős embert sújtó kiszolgáltatottság érzését, a nyugdíjasokat övező társadalmi megbecsültség csökkenését, valamint az időskori életkörülmények romlását.

Mindezek mellett a Nyugdíjas Parlament szerint fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az elmúlt években a törvényi felhatalmazás mellett:

  • jelentősen csökkent a társadalmi össztermékből (GDP) származó nyugellátásra fordított összegek aránya (11,6 százalékról 8,3 százalékra)
  • érzékelhetően romlott a nettó átlagbérek és az átlagnyugdíjak egymáshoz viszonyított aránya (75 százalékról 50 százalékra)
  • előbb megszüntették a nettó bérnövekedést követő nyugdíjemelés módszerét, később a nettó bérnövekedést és a fogyasztói ár növekedését együttesen követő módszert, majd a csak az inflációt követő év eleji nyugdíjemelés (indexálás) módszerét léptették életbe
  • sokak igazságérzetét sérti, hogy növelték a legalacsonyabb és a legmagasabb nyugellátásban részesültek közötti különbségeket (több mint 100 szoros a különbség)