A Magyar Nemzeti Bank (MNB) február 27-én közzétett, több száz pontot tartalmazó versenyképességi programjában hangsúlyosan szerepel az a javaslat, hogy a gyermekvállalást a nyugdíjrendszerben is el kell ismerni - emlékeztet a Farkas, a nyugdijguru.hu-n.

Ez a búvópatakként fel-felbukkanó javaslat eredetileg a Népesedési kerekasztal 2012-ben külön konferenciával és könyvvel is nyomatékosított ötlete volt, miszerint azoknak a nőknek, akik legalább két gyereket felneveltek - feltéve, hogy e gyerekek legalább középszintű iskolai végzettséget vagy szakképzettséget szereztek -, magasabb nyugdíjat kell kapniuk, mint azoknak, akik ezt a minimumfeltételt nem teljesítették.

Kapcsolódó

Az ilyen gyermekek felnevelését természetbeni járulékfizetésnek kell tekinteni (az eredeti javaslat szerint a csak általános iskolai végzettséget szerzett gyermekek felnevelése nem számítana természetbeni járulékfizetésnek). Az MNB tovább finomított javaslata szerint az itthon járulékfizetővé vált gyermekek bruttó fizetése alapján járna valamilyen nyugdíjtámogatás.

A jelenlegi - keresőtevékenységre alapozott - járulékfizetési elv nem változna lényegesen, csak kiegészülne a gyerekek kapcsán járó plusz nyugdíjjogosultságot biztosító rendszerrel.

A gyermekfüggő nyugdíjrendszer hívei szerint a nők otthoni, gyermekneveléssel és a háztartás vitelével kapcsolatos, nem kereső tevékenységét a magyar nyugdíjrendszer nem megfelelően honorálja, a nők nyugdíja emiatt jelentősen elmarad a férfiak nyugdíjától. Ennek legfőbb oka, hogy a nők karrieríve nem egyenletes, hanem fűrészfogszerűen meg-megszakad, majd újraindul, ezért a járulékalapot képező keresetük is a fűrészfog-mintázatot követve a karrier ismételt újraindítása miatt vissza-visszazuhan, miközben a gyermeknevelésért kapható ellátások összege is sokkal alacsonyabb, mint a munkavégzéssel szerezhető kereset.

Emellett ha dolgoznak is, a nők keresete Magyarországon még mindig átlagosan 14 százalékkal kisebb, mint a hasonló munkakörben foglalkoztatott férfiaké. Mindezek ellensúlyozására a gyermekfüggő nyugdíjrendszer hívei szerint a nyugdíjrendszerben el kell ismertetni a humán tőkébe történő női befektetés értékét, azaz a gyermeknevelést, hiszen ez lényegében a jövő járulékfizetői generációnak megteremtése révén valóban egyfajta természetbeni nyugdíjjárulék fizetésnek tekinthető.

A szakember szerint nem igaz az a feltételezés, hogy a magyar nyugdíjrendszerben a nők rosszabbul járnak, mint a férfiak, s ezt kell ellensúlyozni a gyermeknevelés elismertetése révén. Sőt!

A nők jobban járnak az időskori ellátórendszerben, mint a férfiak

  • A nők kedvezményes nyugdíja (amelyet értelemszerűen a férfiak nem vehetnek igénybe) a világon egyedülálló módon olyan korhatár előtti teljes öregségi nyugdíj, amelyet nem terhel semmilyen levonás (málusz) - ez egy nagyon komoly pozitív diszkrimináció a nők javára, egyébként az Alaptörvény közvetlen rendelkezése alapján. A nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évi jogosító időből 8 év a gyermeknevelésre tekintettel szerzett idő lehet. A Nők 40 számításához nem csak a jogosító időt, hanem az érintett hölgy által az élete során a nyugdíjba vonulása időpontjáig szerzett összes szolgálati időt figyelembe veszik.
  • A nők hosszabb ideig élnek, mint a férfiak, így hosszabb ideig kapják az öregségi nyugdíjukat. A nők várható további élettartama a tényleges nyugdíjba vonulási életkorukban (62 év) átlagosan 20,8 év, a férfiaknál viszont (a jelenlegi nyugdíjkorhatáruk betöltésével, 64 évesen) csak 14,6 év. Így egy nő átlagosan hat évvel, azaz 72 hónappal tovább kapja a nyugdíját, mint egy férfi. Még ha kisebb is 14 százalékkal az átlagos női nyugdíj, mint a férfiak átlagos nyugdíja, akkor is sokszorosan ellensúlyozza ezt a hosszabb ideig tartó jogosultság.
  • Még tovább növeli a hölgyek időskori nyugdíjelőnyét az özvegyi nyugdíjuk. Miután a férfiak korábban halnak, az özvegyi nyugdíjasok 85 százaléka nő. Az özvegyi nyugdíjuk (ha saját nyugdíjuk is van) annak a nyugdíjnak a 30 százaléka, ami a férjüket az elhalálozása időpontjában megillette (ha a férj már nyugdíjas volt) vagy megillette volna (ha a férj még nem volt nyugdíjas).
  • A nők hosszabb élete miatt a kötelező szülőtartás kedvezményezettjei is elsősorban az édesanyák lesznek, hiszen időskorban az apa sokkal nagyobb valószínűséggel nincs már az élők sorában.
  • Szintén a hosszabb élet miatt az állam által fedezett időskori egészségügyi ellátások döntő hányadát is a hölgyek veszik igénybe, vagyis sokkal nagyobb mértékben terhelik az állami egészségügyi forrásokat, mint a korábban elhalálozó férfiak.
  • Miután sokkal több a nagyon idős hölgy, mint a nagyon idős férfi (az 50 évesnél idősebb évjáratok mindegyikében több a nő, mint a férfi!), a nyugdíjrendszer méltányossági lehetőségeivel sokkal több rászoruló idős nyugdíjas hölgy élhet, mint férfi.

A nők számos pluszlehetőséget kapnak a nyugdíjrendszerben

Az általános ellenérvek mellett a mai magyar nyugdíjrendszer több lehetőséget biztosít a nők számára,  hogy a gyermeknevelés révén nyugdíjjogosultságot szerezzenek. A rendszer (és a korhatár előtti ellátások szabályozása) alapvetően hat területen ismeri el a gyermekek vállalásával kapcsolatos terheket:

  • Nők kedvezményes nyugdíja.
  • Az öregségi nyugdíj kedvezményei. Ezek körében nem csak, hogy kedveznek a részmunkaidőben dolgozó nők számára a szolgálati idő arányosításának szabályaival, de a gyermekneveléssel kapcsolatban sok jogcímen szerezhető szolgálati idő is. Szintén lehetőség van a családi járulékkedvezmény érvényesítésére.
  • A korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság keretében családi adókedvezményt lehet érvényesíteni.
  • Özvegyi nyugdíj, ideiglenes özvegyi nyugdíj.
  • Árvaellátás.
  • A méltányossági lehetőségek keretében a gyermekneveléssel összefüggésben lehet kivételes nyugellátást, kivételes nyugellátás-emelést és egyszeri segélyt kérelmezni.

További részletek a nyugdíjguru.hu-n.